Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Kozáry Gyula: A leszármazás és a fejlődés elmélete - Dr. Pataky Arnold: Józsue könyvének történeti jellege

A LESZÁRMAZÁS ÉS A FEJLŐDÉS ELMÉLETE.

711

Mint bölcselő, semmiféle pusztán mechanikus elmé- letet a leszármazás problémájának megfejtésére elegendőnek nem tartok. Belső tendencia, irányelv, fejlesztő, plasztikus erő, alaki elv nélkül nem látom a megfejtés kísérletét az okkutatás magaslatán. »A természettudósok és bölcselők elég nagy száma többé-kevésbbé elveti az eddigi rendszereket, magyarázatokat, elméleteket, de fentartja a transformizmus eszméjét, hipotézitést.«

Kik elfogadják a transformizmust, még nagyobb szükségük van a célokokra, mint az ellentábornak.

A célokok ellenségei a mechanikus transformizmus rendszerére hivatkoznak, mely minden szervezet alakulását a fizikai hatóokok lassú s folytonos fejlődésének tulajdo- nítja. Ez az elmélet kikerüli bár a véletlennek valóságos ható-okká varázslását, de újabb nehézségekbe ütközik problémája megfejtésében. Darwin maga bizonyítgatta, hogy vak véletlen nem érhet el oly töménytelen eredményeket. Ezért ismerte el a természetes kiválasztás törvényét, mely a létért való küzdelem elvénél fogva eléri a mesterséges kiválasztás eredményét. A létért való küzdelem megsemrni- sítette a gyengébb szervezeteket és imigyen biztosította a faj számára a legkedvezőbb jellegek egyesülését és állan- dóságát. Darwinnak ezen szellemes magyarázata mégsem elegendő a fajok életére föltétien szükséges ösztönök meg- fejtéséhez. Ha lehetséges is volna az állatok és a növények országában a változatok előállítása, a ma élő fajok a termé- szetes kiválás és létért való küzdelem erejéből csak úgy származhattak, ha ezen okokhoz célt. irányzatot kapcsolunk a megvalósult célhoz, vagyis célokokat. A transformizmusnak különösen szüksége van a célokokra annak kimagyarázása végett, mint keletkeztek a föltételek, amelyek a természetes vagy mesterséges kiválasztást odavitték, hogy új élő lények keletkezzenek és új jellegek állandósuljanak meg. Darwin művének ötödik kiadásában maga vallja, hogy eddig kelle- ténél többet akart a hasznossági elvből megmagyarázni.

Ezentúl a hasznossági elvet csupán az alkalmazkodási jellegekre szorítja, a többit a szervezet természetéből ipar