Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Balits Antal: Észrevételek a »Néhány szó az égfölötti vizek kérdéséhez« című cikkre
ÉSZREVÉTELEK A »NÉHÁNY SZÓ STB.« CÍMŰ CIKKRE. 643 vizekről történik említés. Minthogy a zsoltár itt közölt részei a fennebbiek szerint istenileg sugalmazottak, Isten a szer- zőjük, azért föltehető-e a zsoltárosról, hogy oly teremt- ményeket szólítson fel Isten dicséretére, melyek nem is léteznek ? A válasz csak az lehet, hogy ez föl nem tehető ; mert hisz a zsoltáros ily módon nevetségessé válnék s a nevetségesség magára az Istenre háramlanék, mint szerzőre. Ezenkívül a zsoltáros ilykép tévedne is, minthogy létezők- nek tételezne fel nem létező dolgokat s ez a tévedés szintén Istenre háramlanék, mint szerzőre. Továbbá föltehető-e a zsoltárosról, hogy ő Istentől teremtett dolognak mondjon olyasmit, amit Isten nem teremtett ? A válasz itt is csak az lehet, hogy ez föl nem tehető ; mert a zsoltáros ez esetben is tévedne s a tévedés szintén Istennek, mint szerzőnek, rovására esnék. Istent pedig tévedésről vádolni nem egyéb istenkáromlásnál, amitől, úgy hiszem, Hellebronth szive is visszaborzad. Fent említett kérdéseimre vonatkozólag mondja tovább Hellebronth, hogy szavaim, ha azokat jól megértette, kizárják annak lehetőségét, hogy inspirált író a természettudományok terén olyasmit állítson, ami nem abszolút igazság. Hát erre csak azt válaszolhatom, hogy Hellebronth nem jól értette meg szavaimat és pedig először is azért nem, minthogy fenti kérdéseimben nem a természettudományok körébe vágó dolgokról, nem természeti tüneményekről, hanem csupán tényekről, a lét tényéről vagy annak hiányáról, a teremtés tényéről vagy annak hiányáról van szó, vagyis arról, hogy az inspirált író létezőnek, Isten által teremtettnek mondhat-e olyasmit, ami nem létezik, amit Isten nem teremtett; másod- szór nem jól értette meg Hellebronth szavaimat, ha azokat úgy fogta fel, mintha azok szerint inspirált író a természet- tudományok terén mindig csak abszolút igazságot adna elő. Ami ugyanis a természettudományok körébe tartozó dolgo- kát, a természeti tüneményeket illeti, ezeket a Szentírás csak alkalmilag érinti, azokról tüzetesen nem nyilatkozik, minthogy nem is volt célja, hogy a természet titkait előttünk felfödözze ; ezeknek kikutatását Isten az emberi észre bízta.
