Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Irodalmi értesítő
— helyesen azt az elvet tartja szem előtt, hogy az emberi elme egy-egy kérdésről alkotott véleményében kötve van s 11a az igazság egy, úgy a tévedések lehetőségének száma is meg van szabva — a végtelenbe nem nyúlhat. Tévedés annyi lehetséges, ahány ellentéte elképzelhető egy-egy többoldalú igazság minden egyes vonatkozásának. A böl- cselettudomány egész története pedig nem egyéb, mint küzdelme az igazságnak ugyanazon, jóllehet más és más bajnokokkal s különböző hadijelekkel síkra szálló tévelyek- nek. Aki tehát össze akarja foglalni a tévedéseket, melyek egy-egy igazság körül támadtak, képzelje el az általa igaz- nak tartott nézet sajátságainak ellenkezőjét egyenkint és összevéve, azután keressen az ily módon létre jött eshető- ségekhez a bölcselet történetében neveket. Talál minden egyeshez bőségesen ! A legfelkapottabb nevek a legügyeseb- ben, a legcsalafintább módon használják fel az ily tévelyek mellett szóló látszatot s így az ő fortélyaik kellő értékre szállításával a kevésbé jóhangzású, a kevésbbé felkapott nevekkel is végezhetünk. Ha szerző ez elvet nem is említi, annyi bizonyos, hogy alkalmazza. Gondolkodástani rendben csoportosítja az általa igaznak hitt iskolásbölcselet tanaitól hol ebben, hol abban a pontban eltérő idealisztikus rendszereket s keres és talál hozzájuk személyesítőket azokban, akiknek neve ma Kanté- nál, Hegelénél, Schopenhauerénél és Comteénél is jobban hangzik : Wundtban, E. v. Hartmannban, Paulsenben és Volkeltben. Ha őket megcáfolta, leszámolt napjaink idealiz- musával. A kisebb nagyságok tőlük élnek és velük halnak. Ezt az elvet követve vonultatja fel szerző az érzéki megismerés sajátságairól szólva Paulsent, aki mindnyájuk, s Wundt-ot, aki csak némelyikük tárgyi voltát tagadja és említi fel az idealizmusnak a régi ismeret-elméletet támadó főérveit, az ismeret-elméletit, mely a megismerésnek bentható (immanens) természetéből érvel s a természettudományit, mely a hang, fény és hő rezgés voltára támaszkodva ostro- mólja meg Aristotelesnek és az Iskolának a tárgyi meg- ismerés lehetőségét hirdető elméletét. 622 IRODALMI ÉRTESÍTŐ.
