Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom
568 DR. KIS-ERÖS FERENC. tágabb értelmű, mint a Jungmann-féle tulajdonképeni szere- tét, mert hát ez transscendentalis terjedelmű, a szeretetnek mind a három fejlődési fokozatában. Tehát a Jungmann-féle alapfogalmak (belső jóság = tulajdonképem szeretet) még a szeretet második és harma- dik fokozatában is fölcserélhetők az első fokozati »jóakaró szeretet« értelmében, de csakis ebben, nem pedig a dilectio vagy beneficantia teljes értelmében. 4. A nem-tulajdonképeni szeretet Szent Tamás és Jungmann szerint. A vágyó szeretetre vonatkozólag az ethikusok azt mondják, hogy nemcsak belső jóság, hanem külső jóság megismerése is létrehoz a lélekben kalleologikus élvezetet. Tehát nem igaz, amit Jungmann mond, hogy tudniillik csak a belső jóságtól indított tulaj donképeni szeretet lehet a kalleologikus élvezet forrása. Ennek bizonyítására föl- hozzák, hogy megismerés által lelkűnkbe jutott tudományt mint külső jóságot,' tudniillik amennyiben a megismerése élvezetes nekünk, vágyó szeretettel is lehet szeretni, s ezen szeretetet is fogja élvezet, és pedig néha igen magas fokú élvezet kísérni, s épen ezen élvezetet nevezik ők kalleolo- gikus élvezetnek. íme tehát — mondják ők — a kalleologikus élvezet a vágyó szeretetet követő élvezet.1 Erre Jungmann iskolája azt mondja, hogy a külső jóság sohasem lehet kalleologikus élvezet tárgya, hanem ha valamely külső jóság a kalleologikus élvezet tárgya lesz, akkor az a jóság csak látszólag külső jóság, valóságban pedig belső jóság, mert belső jósággá minősítette a megismerés. Azt mondja ugyanis Jungmann iskolája, hogy a kalleolo- gikus élvezet létrejötténél a főszerepet a megismerés játssza. A megismerésnek — mondják 1 2 — a szeretet első fokozaté1 Steécz, i. h. 260—261., 263. lap. 2 Jungmann, Aesthetik. num. 68—71. Piszter, i. h. 40. lap.
