Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom
A SZÉPSÉG MINT ESZTÉTIKAI FOGALOM. 551 3. Az oksági meghatározás. Okságinak nevezik azt a meghatározást, mely a meghatározandó dolog lényegét csak annyiban ismerteti meg, amennyiben kizárólag vagy csak ezt az okot nevezi meg, mely a meghatározandó dolgot létrehozta, vagy csak azt a célt, amelyre az a dolog szolgál; például: az emberi lélek közvetetlenül az Istentől teremtett állag, vagy : az óra az idő jelzésére szolgáló gépezet. Ez tehát a legtökéletlenebb meghatározás, mert ebben a lényeget belső okaiban nem is ismerjük meg, hanem csak külső okaiban : a létrehozó okban, vagy a cél-okban. Következőleg legtökéletesebb tárgyi meghatározás a lényegi; a körüliró már tökéletlenebb és legtökéletlenebb az oksági. Ezek előrebocsátása után világos, hogy a tárgyi meg- határozásnak imént említett 3 fajtája közül csak a lényegi meghatározás az, amely egyedül alkalmas arra, hogy a dolgok szépségének lényegét, miségét, föltárja előttünk ; mivel az okozati meghatározás egészen használhatatlan, a körülírót ugyan használja elvétve egyik-másik tudós, de egyúttal azt is vallja, hogy az a szépség lényegét belső miségében föl nem tárja. Szerintük a körülíró meghatározás azon élvezet mint okozat által jő létre, mely a szép dolgok szemléletekor kelet- kezik a lélekben, amely élvezetről itt azt állítjuk, hogy a dolgok szépségének logikai meghatározásában lényeges jegy. A tétel bizonyítása. I. A körüliró meghatározás. E meghatározás a követ- kező általános alakra vezethető vissza : Szépek azon dolgok, melyek szemléletükkor élvezetet okoznak.1 Ezzel egészen egyenlő Aquinói Szent Tamás ezen meghatározása is : Szépek azon dolgok, melyek szemléletük által élvezetet nyújtanak.1 2 1 Hogy e meghatározás csak körülíró meghatározás, v. ö. Jungmann, A szépség és szépművészet, 28. 1. Győr, 1874 ; »Definitio ex effectu petita non declarat pulchrum, quid sit in se.« Franzelin, De Deo Uno. Thes. 30. pag. 343. Romae, 1883. 2 Sum. Theol. I. 5. 4. ad 1. Erre vonatkozólag Franzelin : »Pulchrum, a posteriori ex effectu definitur ab Angelico l..q. 5. a.
