Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Kis-Erős Ferenc: A szépség mint esztétikai fogalom

Tehát még a tökéletlen körülíró meghatározásban is lényeges jegy a kalleologikus élvezet, noha a szépség belső miségét ezzel még nem ismertük meg.

II. A lényegi meghatározás. A szépség belső miségének fogalmát egyedül a lényegi meghatározás adhatja. Lássuk tehát ezt.

Ennek fönnebb két formáját különböztettük meg : 1. a legközelebbi nem és a legfelső faj fogalmának össze- kapcsolásából előálló meghatározást, 2. a meghatározandó dolog anyagának és állagi alakjának fogalmi összekapcsolá- sából előálló meghatározást.

Itt a lényegi meghatározás első formáját nem használ- hatjuk, mert a szépség fogalma transscendentalis fogalmakon épül föl.1 A transscendentalis fogalom pedig nemekre és fajokra többé már föl nem bontható. Tehát a legközelebbi nem- és legfelső fajfogalommal nem határozható meg.2 Ugyanis transscendentalis fogalmaknak nevezzük azon leg- főbb fogalmainkat, melyek a legfelső nem fogalmak fölött, vagyis a tíz kategória fölött állanak. Másként a transscen- dentalis fogalmak legegyetemesebb vagy legelső fogalmaink. Ennek megfelelően állítjuk, hogy a lény fogalma az első transscendentalis fogalom, mely tudniillik nem- és faj- fogalmakra föl nem osztható, hanem csak létezésének tíz különféle módját.3 lehet megkülönböztetni, s ez a 4

552 DR. KIS-ERŐS FERENC.

4. ad 1. pulchra dicuntur, quae visa placent.« U. o. Piszter pedig : »Sz. Tamás azon kitételét én nem merném Steéczczel >>definitó«-nak nevezni.« Bölcs. Folyóir. 1891. 42. lap.

1 »Das Schöne ist zwar selbst keine transcendentale Eigen- schaft des Seienden ; aber der Begriff der Schönheit folgt gewissen transcendentalen Begriffen.« Ernst Commer, System der Philosophie. 92. lap. Erste Abteilung. Münster, 1883. — »Praestat nonnihil deli- bare de pulcritudine entis, quae cum ejus bonitate arcte conjungitur.« Caiet. Sanseverino, Philosophia Christiana. 34. lap. Vol. II. Neapoli 1879. ■— »A szépség akár az igazsággal akár a jósággal azonos, transcendentalis fogalom.« Piszter, Bölcs. Folyóir. 1891. 26. lap.

2 De Maria, i. m. I. 69.

3 Vannak, akik Aristoteles e 10-es osztályát soknak, mások pedig kevésnek találják (v. ö. Hajdú-Zoltványi, Lélek és Gon-