Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

530

DR. HANUY FERENC,

jának fő tartalmát, főleg (Acta Pauli et Theclae c. 1.) Demas és Hermogenes tanítványai (titokban e tanítványok a gnosz- tikusokhoz hajlanak) oktatása közben, úgy jelöli meg az »Acta« írója, hogy az a szeretettnek (a mesternek) születése és feltámadása evangéliumára és annak megkedveltetésére vonatkozott, (»rá Xóyia Ttjq tov xvqLov öcdaoxalíag xal ríjg epggvúag tov ivayyú.iov xal rijq yavvtíöeuig xal T?;g ávaoráoawg tov rjya7n!gévov syhúxaivav avrovq).1

Hogy itt ilyen hangsúllyal van szó Jézus »születésé- röl« (ytvv>!cuq), az már ezen születés természetfeletti voltára, de egyúttal reális valóságára is látszik mutatni, olyatén- képen, mint azt fent Ignác leveleiben (főleg: Smyrn. 1., 1.: »natum vere ex virgine«).

Ami az »Acta Pauli et Theclae« ezen helye után csak sejtés, az az »Acta Pauli«-nak egy másik részletében: a korinthusi levélváltásban, valóságra válik. Persze régiség tekintetében ez a levélváltás nem oly nyomós tanú, mint a Thekla-történet, mert a korinthusi levélváltás az »Acta Pauli« egészének szerkesztése idejében keletkezett és pedig, mint evidens hamisítvány, amelynek szövegrészleteiben semmiképen sem lehet sz. Pál tanításának szavait fel- ismernünk (sz. Pál ugyan »per se« taníthatta ugyanazt Jézus születéséről, ami erről e levélváltásban van), hanem

helyezi), és épen ezen már Tertullián által is régi iratként idézett ré9zlet miatt az egész »Acta Pauli« korát Harnack (Chronologie I. 494. 1.) is az apokryphok közt a »KrjQvyixa 7/éroo״« és az »,EvayyiXiov IHzaov* után a legkorábbra (120 — 170. é. Kr. ut.) tűzi; Bardenhewer (i. m. I. k. 421., 425. 1.) 160—170. é. közti időbe, Hennecke (Neutl, Apokryphen 367. 1.) 160—180. évek közti időre. Zahn (Geschichte des ntl. Kanons U/H. Erlangen 1892., 891. 1.) 150—180. évek közti időre teszi. Mivel ezek után csakis a lehetőség megvan arra nézve, hogy az egész »Acta Pauli« vagy legalább annak Thekla-részlete a 150. év előtti időben lett megírva, azért vettem fel Justinus és a Protevangelium után.

1 Lipsius, Acta apóst, apocr. I. k. 236. 1., de az itt közölt görög szöveget a Hennecke után menve (Handbuch 386. 1.) az EIKLM görög kéziratokban található helyesebb olvasással helyettesítettem. A fenti görög szöveg magyar fordítása: »és megszerettette velők az Úr tanítása- nak és a szeretettnek születése és feltámadása megfejtésének igéit.«