Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

528 DE. HANUY FERENC.

(Adumbr. in Jud. 1.) illetőleg egyezik meg a Proteyan- geliummal, de arra nem hivatkozik.

A Protevangeliumnak említett mesés jellege és bizony- tálán kora miatt reá, mint valamely dogmának tanújára, hivatkozni igen kétes értékű bizonyítási mód volna. A ma uralkodó vélemény a Protevangelium-ot a kánoni evan- geliumok szövegével (Máté 1 —2., Luk. 1—2.) szemben min- denesetre ifjabb műnek tartja.

. Elég talán csak arra utalni, hogy az abban található, Jézus szűzi fogantatására és szűzi születésére 1 vonatkozó és Máté és Lukács szövegein túlmenő ténybeli adatok már belső tartalmuknál, Istenhez és Jézushoz nem illő voltuk- nál fogva (»yala«-obstetrix, mint felléptetett tanú Mária ».T«ü1tm'a»-ja mellett) visszautasítandók.

De azért ezen ténybeli adatoknak szavakba és formu- Iákba való öltöztetése mégis nagy jelentőségű lehet a Máté és Lukács infantia-szövegeire nézve ismert variánsoknak kormeghatározásánál. így, hogy csak egy typikus példát említsek: »Protevangelium« 19., 3. alatt Salome a szöveg szerint kételkedett Mária »jraptfew'««-jában és a »unta« társaságában való személyes meggyőződéstől tette ebbeli hitét függővé és így kiáltott fel:

Zfi xvQiog 6 ikerig yov, táv ui! ßaloj rov SáxTvkóv uov xal ioevvijouj ti)v cprioiv avTtjg oi ui) tnarevow o r 1, 71 a o- & év og éy év v y a 6 11 2.׳

Ezen »TtaQxkévog éyévvyoev« (egy szűz nemzett — szült) szokatlan formulát megtaláljuk egyes régi kódexek Máté

1., 16. szövegében:3 Bobbien. k, Vercell. a, Sangerm. gl, Monae, q: »virgo Maria genuit Jesum« (Monae.: Maria genuit Jesum). Syr-Curet.: »cui desponsata erat Maria virgo, quae genuit Jesum«.

Itt látjuk, hogy a »Protevangelium« 19., 3. alatti szó1 Értékesebb adat lesz a születés helyének : »ff^ijlcnor« (a barlang) felemlítése, mert Justinus is (Diai. 78.) említi a »(jreijAa׳.or«-t.

2 C. Tischendorf, Evangelia apocrypha, II. kiad. (Lipcse, 1876.), 37. 1.

8 Merx i. m. I. k. 8. 1.