Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI.

527

yolna pedig Justinus két apológiáját és főleg a Dialogus-t elolvasván, azt mondani, hogy a minduntalan csupán »1! .׳T«ptt£í׳os«-nak nevezett Mária Józseffel később hitvesi testi közlekedésben állott volna és gyermekeket szült volna.1וו *

9. Protevangelium Jacobi.

Ezen apokrif irat (igazi címe: révv1!a1q Maoiaß) a Máté 1—2., Lukács 1—2. fejezeteiben foglalt »infantia Jesu«-történetnek népies, regényszerű átdolgozását képezi, amely Bardenhewer2 szerint a II. század közepén (sőt annak esetleges feltevése mellett, hogy Justinus I. Ápol. 38. alatti, fent már tárgyalt idézésmódjával Luk. 1., 31-hez, a Protevangelium ismeretét mutatná, a II. század elején) íratott meg, de Harnack 3 csak közvetlenül Origenes előtti időből keletkezteti e művet, mert szerinte csakis Origenes- ről tudjuk nagy valószínűséggel (»i! ßiß/.oq Jaxwßov«, Com- ment, in Matth. X. 17.), hogy ő ismerte a Protevangeliumot, de már Clemens Alexáról nem, aki csak Mária szüzességé- nek »per obstetricem« való - megvizsgálását (Strom VII., 93—4.) és Józsefnek első házasságából nemzett gyermekeit 1 2 3

1 Az assyriai származású Tatianus, Justinus Martyrnak tanít- ványa. mesterét követve, 165. év körül Rómában pogányból keresztériynyé lett, és nemsokára ezután [ylóyo;] II qo; "HXr\va; (Oratio adversus Graecos) című művet adta ki, amely apológiája a kereszténységnek. Tatianus 172. évben gnostikussá lett és 172. év utáni időben a négy evangélium görög szövegeit átfordította syr nyelvre (ez volt az első syr fordítás), de úgy, hogy a négy evangéliumot összefüggő egésszé olvasztotta össze úgy, hogy a mű élén áll a János.evangelium prologja, ezt követi Jézus gyermekségének története (a genealógiák el vannak hagyva), majd a keresztség és kísértés, az első tanítványok meghívása, a kánai menyegző, majd pedig Jézus 2 évi nyilvános működése János chronologiai kereté- ben, befejezését képezi Jézus halála, feltámadása és mennybemenetele. Ez a mű a »//1rxré(jo־reoo-׳«, amelyet Zahn rekonstruált Ephraemus Syrus kommentárja alapján. Ez Bardenhewer véleménye (i. m. I. k. 242—260. 1.). Tatianus »Oratiof-jában semmi vonatkozás sincsen a parthenogenesisre. — Y. ö. Harnack: Chronologie I. 284.

2 0. Bardenhewer i. m. I. k. 405—6. 1.

3 A. Harnack, Chronologie I. k. 600—602•