Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

508

DR. HANÜY FERENC.

ticum futura praenuntiavit, ut cum evenissent, fides eis non derogaretur, sed ex eo, quod essent praedicta, crederentur. Ne qui autem prolatam prophetiam minus intelligentes, eadem nobis obiiciant, quae poetis, Jovem dicentibus ad mulieres rei venereae causa ventitasse, objecimus; verba explanare tentemus. Illud igitur: »Ecce virgo in utero habebit«, significat absque concubitu concepturam. Nam si cum aliquo consuevisset (»si yuo iavvovcnáaíh] vno otovovv, ovx ert >]v nag&ivog«, Rauschen1 ezen görög szöveghez híven így fordít: »si enim quis cum éa concubuisset«), non iam esset virgo. Sed virtus Dei superveniens Virgini (»rij IlaoiRva)«) obumbravit eam fecitque, ut tum, cum esset virgo, praegnaret (Ineoxiaasv avrijV •/.ai xvocfOQtjaai 7t a off év ov ovaav nm oigxe). Et qui tunc ad ipsam Virginem missus est angelus Dei, sic laetum ei nuntium attulit: »Ecce concipies in utero ex Spiritu Sancto, et paries filium, et Filius altissimi vocabitur: et vocabis nomen eius Jesum. Ipse enim salvum faciet populum suum a peccatis eorum, quemadmodum docuerunt, qui omnia ad Salvatorem nostrum Jesum Christum pertinentia litteris mandarunt;1 2 quibus quidem credimus, quia per eum etiam, quem iam diximus, Isaiam Spiritus propheticus illum ita, uti exposuimus, nasciturum dixit. Spiritum igitur et virtutem, quae a Deo est, nihil aliud fas est intel- ligere, quam Verbum,3 quod et Deo primogenitum est, ut is, quem iam diximus, Moyses propheta indicavit. Atque hic Spiritus cum in Virginem (ini r!) v n au & év o v) illapsus

1 Cx. Rauschen, Florilegium Patrist., II. fűz.: Justini Apol. duae, (Bonn, 1904.) 53. 1.

2 Ez kifejezett hivatkozás az evangélistákra; az idézett szavak Lukács 1, 31—32. és Máté 1, 21. helyek után kombinálva idéztetnek.

3 Kattenbusch (i. m. II. k. 286.) azt véli, hogy ezen helyen Justinus a »nesüura«-t és a >lóyo;«־t azonosnak mondja; de ez nem olyan kétségtelen, mert ezen szöveghelyet így is lehet fordítani: »A lelket pedig és az Istentől jövő erőt nem szabad másfélének tekinteni, mint az Igét.« Ezen értelmezés mellett a »nihil aliud« a Lélek és a Fiú »con- substantialitas«-át fejezi ki.