Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Hölszky Károly: Végszó a »Monda és sugalmazás«-hoz

VÉGSZÓ A »MONDA ÉS SUGALMAZÁS«-HOZ.

(L. a »H. F.« XVI. évf. I. f. 1. 1. — IV. f. 554. 1. — XVII. évi.

I. f. 1. 1. — III., IV. f. 473. 1. czikkeit.

Zárószó jogával élve Balits Antal dr. »Válasz«-ára a címben megjelölt kérdésre vonatkozólag szabadjon néhány rövid megjegyzést tennem.

Racionalistává senki sem lett még kinevezés folytán. Én sem leszek azzá, bárhogy kenjék is rám. Sem a természet- feletti rendet, sem az inspirációt nem tagadtam s nem taga- dóm. Sőt mondái magyarázatomat, mellyel a Gén. őstörté- netének felfogásom szerint másként legyőzhetetlen nehéz- ségeit akarom eltávolítani, egyenesen a sugalmazással ki- egyeztetni iparkodom. Annyira távol állok a racionalizmus- tói, hogy nemcsak egyházi döntés esetére, hanem akkor is készségesen elejtem elméletemet, ha annak helytelenségéről meggyőznek s első cikkemben feltüntetett exegetikus nehéz- ségeimet alkalmasabb magyarázattal eloszlatják. Megvallom, hogy Balits dr. úrnak ez még nem sikerült.

Azt sem hallgathatom el, hogy Balits dr. támadása kellemetlenül érintett. Első cikkem egész tartalma s eszme- menete elárulja, hogy elméletemet nem tartom feltétlen és megdönthetetlen igazságnak. Nyugodt eszmecsere — de csakis ilyen — nagy hasznára lehet az eszmék tisztázódá- sának ; nem hiába hangoztatják és ajánlják ezt a biblikus kérdés tárgyalásánál. Cikkem végén külön kértem ezért az esetleg meginduló, eszmecserében a kíméletes modort, s mégis