Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Hölszky Károly: Végszó a »Monda és sugalmazás«-hoz

szemben találtam magamat a formális agyonütés kisér- létével.

Pedig mi is a bűnöm ? Talán a Szentírás tisztelete ellen vétettem ? Hiszen épen a Szentírás egyik része ellen irá- nyúló gáncsolódás útját akarom bevágni, mely a bibliai őstörténetet mythosnak, sőt idegen mythológiából származó kölcsönvételnek akarja minősíteni, melynek a sugalmazáshoz semmi köze. Arról azután igazán nem tehetek, ha például a teremtéstörténet periodista magyarázata ki nem elégít, mert a héber nyelv szellemével össze nem férőnek találom, hogy a Gen. 1. f.-ének »nap«-jaiba egész geológiai periódusokat szorítsak.

Semmivel sem szolgáltam rá, hogy rosszhiszeműséggel gyanúsítsanak. Azért nagyon csodálkozom Balits dr. ily kifejezései felett : »mondhatja-e még nyugodt lelkiismerettel ? — nem mozdul-e meg H. úr lelkiismerete ?« stb., mert így a bírák beszélnek a megátalkodott gonosztevőkhez.

Egyébként kijelenthetem, hogy Balits dr. érvei meg nem ingattak. Jól tudom, hogy a tanulmányomban csopor- tosított nehézségekre, melyek a mondaelmélet felállítására vezettek, külön-külön megoldások adhatók, főkép ha a csodák szaporításában misem korlátoz, de az egész őstörténet speciálisan sajátos jellegét, mely annyira rokonná teszi a mondákkal, mégsem lehet szem elől téveszteni. Pedig Balits dr. épen ezt a sajátos jelleget nem akarta figyelmére méltatni.

Origenesről tudjuk, hogy sok szentírási elbeszélés tör- téneti jellegét mily könnyen adta fel, s mily előszeretettel allegorizált, s mégsem tartjuk őt racionalistának.

Sz. Jeromos írja : Multa in scripturis dicuntur iuxta opinionem illius temporis, quo gesta referuntur, et non iuxta quod rei veritas continebat (In Matth. 14, 8 ; In Jerem. 28, 10.). Szerencsém, hogy nem én mondtam. A Makk. II. k.-nek szerzője egyenesen elhárítja magától az általa kivonatolt történetért való felelősséget (2. fej. 24—83.). És ha ezt világos szavakkal ki nem fejezi, avagy ha ez az óvás idők folytán könyvéből ki vész, vájjon akkor az ugyanVÉGSZÓ A ,,MONDA ÉS SUGALMAZÁs“-HOZ. 49

Hittudományi Folyóirat. 1907.

4