Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Székely István: A Sibyllakönyvek

.; ״י״

erősen római párti zsidó írta (131. sk., 196. skk., 291. sk.) Alexander Severus (222—235. év) után, aki sok valótlanságot állít, melyeket részben a közvéleményből merített, s kinek könyvébe később keresztény ember (28—34., 232.) toldott bele. A XIII. könyv szerzője keleti keresztény (85. skk. v.), Odenath párthíve, aki ennek halála (267-ben) előtt írt, és sok igazat is közöl. Hitvány zagyvalék a XIV. könyv, mely teljesen tudatlan és esztelen zsidó (349. sk., 360.) műve, s a IV. századnál nem régibb. Bpusset szerint a XI. könyvet zsidó (307—310. v.) írta Augustus ideje körül, a XIV-et pedig keresztény a III. század végén. A XII. és XIII. könyvre nézve egyetért Geffckennel. Azonkívül szerinte az újabb könyvek folytatásai a régieknek, és talán a XIV. könyv szerzője gyűjtötte össze a többit, t. i. XI—XIII-at.

ÖTÖDIK SZAKASZ.

A Sibyllakönyvek természete.

10. §. A Sibyllakönyvek tanai.

A Sibylla, kivált a zsidó, buzgón prédikálja az egy isten- hitet (monotheismust), hevesen kikel a bálványozás és a pogányok romlott erkölcsei ellen, a pogányokat az Isten büntetésével — csapásokkal, országok és városok pusztulá- sával és az utolsó ítélettel — fenyegeti s bűnbánatra inti. A keresztény Sibylla Krisztust világosan Isten fiának vallja, és róla, a VI. és VII. könyv kivételével, orthodox módon beszél. (Pl. a VIII. könyv második része, továbbá I. 319. skk.) A szűztől való születést is tanítja. (VIII. 270., 358., 458—

473., II. 312.) 1 A keresztény Sibyllák szerzői vagy csiszolói a Bold. Szűz Mária (VIII. 358., II. 312.) és a szentek közben- járását (II. 330. skk.) tanítják. Egyik Sibylla a szűzeséget

1 Nem volt igazuk azoknak, akik a Sibyllakönyvekben mon- tanista tanokat véltek találni s a könyveket montanista munkáknak tartották. (így Blondell. Dodwell, Fabricius stb. V. ö. Alexandre, Excursus ad Sib. 570. sk. 1.) A montanisták jellemző tanításai a Sibyllákban teljesen hiányzanak.

476 DE. SZÉKELY ISTVÁN. ,