Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Székely István: A Sibyllakönyvek

456

DK. SZÉKELY ISTVÁN.

Erkölcsi szabályok. Alázatos légy, szeresd felebarátodat mint tenmagadat és Istent teljes szivedből. Azért Krisztus nemzetségéből születvén testvéreknek neveztetünk. Nem sza- bad a bálványokat semmikép tisztelni, hanem vígan dicsérjük az örök Atyát adományokkal és énekekkel. (480—500. v.)

II. Szerző és kor.

A nyolcadik könyvben meg kell különböztetni két részt : az elsőt 1—216. versig és a másodikat az akrostichontól végig 217—500. versig. Az első rész szerzője inkább zsidónak látszik, mint kereszténynek, hacsak ez a látszat nem a zsidó források sűrű használatából ered. Hogy a második rész szer- zője, aki oly sokat beszél Krisztusról, keresztény, az világos. Kivált az első rész szerzője a régibb Sibyllakönyveket, a III—V-et erősen használta, azokból nemcsak gondolatokat, hanem néha szavakat is átvett. A második rész, nem egy- séges és egykorú munka, hanem különböző, össze nem függő töredékekből van összerakva. Az első rész a három Antoninusnál, kikre céloz, nem régibb, de valószínűleg nem is újabb ; tehát Kr. u. 160. körül íratott. A második rész kora bizonytalan, de a II. század végénél valószínűleg nem újabb. Az első részben egyiptomi szerzőre mutatnak a tizenöt egyiptomi király említése és a főnix-korszak ; a második rész eredése helyét nem átülj a el.

Megokolás.

Az első részben semmi sincs, ami keresztény szerzőre vallana ; van azonban sok, ami zsidó észjárásra mutat. Róma gyűlölete és nevének számtani jelentése (148. sk.) a zsidó szerzővel jól összeférnek. Tehát legalább is a forrás zsidó, de talán a szerző is. Az akrostichon, Jézus élete és az erkölcsi szabályok a második részben világosan keresztény és pedig orthodox szerző mellett bizonyítanak. A vértelen asztal (403. v.) talán aszkéta szerzőt tételez fel, de nem szükség- kép therapeutát vagy enkratita eretneket.

Az első rész Antoninus Fiúsra és a három Antoninusra félreismerhetetlenűl céloz és pedig mint olyanokra, akik