Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

X. Piusz pápa egyes szertelenségekről

VEGYESEK.

395

saját nézetük szerint fognak fel és alig különbözik Aischilos vagy Homeros költői sugalmazásától. A Szentírás hiteles értelmezője — mondják továbbá — az egyház ugyan, de az egyház alá van vetve az ú. n. kritikai tudomány szabá- lyainak, mely a theologia fölé kerekedik és ezt rabszolgájává teszi. Ami végül a hagyományt illeti, abban minden csak viszonylagos és változásoknak alávetett dolog és így a szentatyák tekintélyét a semmire szállítják alá. Ilyen és sok más tévelyt terjesztenek folyóiratokban, röpiratokban, hitbuzgalmi könyvekben, sőt regényekben, ködös formákba, kétértelmű kifejezésekbe burkolva, hogy mindig nyitva maradjon védelmükre a hátsó ajtó és elkerülhessék a nyílt egyházi kárhoztatást, de a járatlanokat azért hálóikba kerítsék.

Bizton számítunk azért, tisztelendő Testvérek, közre- működéstekre, hogy mihelyt akár Ti, akár a fenliatóságtok alatt álló püspökök felfedeznek ily konkolyhintőket, velünk egyesültök az ellenük való küzdelemben, értesíteni fogtok a veszélyről, mely a lelkeket fenyegeti, föl fogjátok jelenteni könyveiket a római bizottságoknak, de addig is, élve a szent kánonok által nyert felhatalmazással, nyilvánosan kárhoz- tatni fogjátok ama könyveket, áthatva attól a magasztos kötelességtől, melyet magatokra vállaltatok, hogy a pápát az egyház kormányzatában és a tévely üldözésében támo- gatni és az igazságot védeni tartoztok, ha kell, véretek ontásáig.

Egyébiránt bízunk az Űr Istenben, kedves Fiaim, hogy a kellő időben nem fog hiányozni szükséges segítsége ! Szálljon bőségesen az apostoli áldás, melyért esedeztek, reátok és egyházmegyéitek egész papságára és népére, az összes püspökökre és a választott közönségre, kik ez ünnepi szentartást jelenlétükkel ékesítették, valamint a jelenlevők rokonaira ! Legyen ez áldás forrása nagy kegyelmeknek és édes vigasztalásoknak valamennyire nézve !«