Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pályi József: A bűnbánat szentsége és a nemkatholikusok
382 DR. PÁLYI JÓZSEF. ságra lépni, a jóindulatnak bizonyára igenlőleg felelnének. Ebben az esetben a ki nem fejezett szándék is erősebb az esetleg kifejezett szándéknál.1 Ezen okoskodást alkalmazhatjuk a mi esetünkben is : Ha valaki nem kéri hallgatagon se, sőt ha kifejezetten vissza is utasítja a föloldozást, implicite mégis kívánhatja, ha meg- van benne a készség Krisztus parancsait teljesíteni. S a jóindu- latú nemkatholikusnál az utóbbi szándék erősebb. Ez pedig elégséges a föloldozás érvényességéhez. A jóhiszeműség magában foglalja némiképen a föloldozás kívánságát. A lelkipásztor közreműködhetik, hogy ezen szándék minél tökéletesebb legyen. A föloldozás előtt fölindíttathatja vele a hit, remény, szeretet erényét; a hitet az üdvösségre föltétlenül szükséges igazságokra vonatkozólag kifejezetten, a többire nézve általánosan ; buzdítja, hogy Isten és a pap előtt vallja magát bűnösnek, fejezze ki azon kívánságát, hogy a pap az üdvösség elnyerésében lehetőleg segítse, hogy kész magát mindenben Krisztus rendelésének alávetni, az általa rendelt üdveszkö- zöket használni. Nem lenne okosság arra figyelmeztetni, hogy az igaz egyházhoz csatlakozzék, mert kitenné azon kísértésnek, melynek esetleg nem áll ellen, hogy a csatla- kozást megtagadván, vétkezik az Űr parancsa ellen. 1 2 Ezen bűnvallomás és az implicita intenció a föloldozás elnyerésére, elégséges a bűnös részéről a föloldozás érvényes- ségéhez. Ha azonban az illető a gyónástól annyira irtóznék, hogy nem venné igénybe akkor sem, ha biztosan megtudná, hogy az Krisztus parancsából az üdvösségre szükséges, a 1 Minthogy keresztények között a házasságot a szentségtől elválasztani nem lehet, azért, ha valaki határozottan kifejezné azon szándékát, hogy ő csupán szerződést akar kötni és föloldható házas- ságot, semmi áron pedig nem akar szentséget fölvenni, még ha a kath. fölfogás szerint Kr. parancsa lenne is, az ilyen egyáltalán nem köt érvényes házasságot, mert nincsen meg benne a házasság fölvevésére szükséges szándék. 2 Schieler : Die Verwaltung des Buszsakramentes. 534. 1.
