Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Pataky Arnold: A zsidó theologia Messiási eszméje Jézus Krisztus és az apostolok korában

A ZSIDÓ THEOLOGIA MESSIÁSI ESZMÉJE.

359

a paradicsomba jutnak, ott fognak lakni ama világ magas- latain és nézik Istennek és szent angyalainak dicsőségét. Arcuk világítani fog mint a nap, és életük örökké fog tartani.1

Az ismertetett irodalmi termékekben, melyeknek keletkezése tárgyalt korunkba esik, sehol nyomát nem láttuk a Messiás engesztelő halálának. Ezdrás IV. könyve (7, 28— 29.) említi ugyan, hogy a Messiás 400 esztendei uralkodás itán meghal, de ennek semmi vonatkozása az engesztelő íalálhoz. Kérdés, hogy Jézus Krisztus korában tudott-e a :sidó theológia a szenvedő Messiásról ? Egyesek de Wette-vel agadják, mások állítják, mint pl. Wünsche.1 2 3 A Talmudban !ismételten szó van a Messiás szenvedéséről, nevezetesen !Sanhedrin 93b és 98a. Az első helyen azt olvassuk, hogy Isten a Messiást parancsokkal és fájdalmakkal terhelte meg, mint malomkövekkel (־) תוצמב *ידוסיו 'ה*בם amint ez Izaiás

11. fej. 3. verséből, a ’'1״זירהו szóból következik. A második lely azt mondja, hogy a Messiás Róma kapuiban ül és tekötözi meg kioldja sebeit.

Szent Justinus vértanúnál a »Dialogus cum Tryphone«- ban 5 a zsidó megengedi, hogy a Messiás szenvedni fog e tagadja, hogy Jézus a megígért Messiás), sőt mint tér- észetes dolgot említi, hogy a Messiásnak szenvednie kell : «197/tÓv psr tÓv xqiotov on cci /pagm •/.!]QvaaovOi, cpavegóv anv; 4 — »világos, mert az írás mondja«. De mindezen sző- hegekben csak általános szenvedésről és nem engesztelő halálról van szó.

Mindamellett Izaiás próféta könyvének 53. fejezete oly világos s az emberek bűneiért szenvedő Messiást oly

1 Dán. 12, 3 ; Bar. 51, 3. 7—14. ; Ezdrás IV. 7, 36—38. 95—98. — V. ö. Áss. Mos. 10, 9—10.

2 Az erről szóló irodalmat 1. Schürer : Geschichte des jüdi- 1sehen Volkes im Zeitalter Jesu Christi. II. k. 553—4. 1.

3 68. és főleg 89. fejezet.

4 89. fejezet.

24*