Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

312

DE. HANUY FERENC.

XLIV. 1.) vagy pedig közös, régebbi forrást nem tétele- zünk fel.

4. Nem vebettem végre szakszerű tárgyalás alá a Talmud-nak a partbenogenesisre vonatkozó helyeit sem, mert a Talmud az őskereszténység keretén kívül esik úgy jellegére (zsidó vallási mű), mint túlnyomó anyagának korára nézve (a Talmud legrégibb részét: a »Mischna« הנשמ nevű zsidó törvénykönyvet, Rabbi Juda ha-Nasi vagy ha-Kadosch a II. század végén szerkesztette a Kr. ut. 70—■ 200. év közt élt és névszerint idézett rabbi-knak véle- ményeiből.)

Mivel mégis a zsidóság, minden fantasztikus újítási hajlandósága mellett, sok konservativizmust is gyakorol a régi, hagyományos vélemények megőrzésében, azért nem- csak a Mischna és a Tosephta, hanem a szorosan vett Talmud (a Gemara) és a Midraschim1 is számbavehető, bár nem teljesen megbízható, forrás a zsidóságnak az I. és II. században való vallási felfogásának megismeréséhez.

A parthenogenesisre vonatkozólag a talmudi iratokban foglaltatik azon rágalom, hogy Üdvözítőnk Máriának egy Pandera vagy Panthera (llávthjo, I!avthjoaq, הריטנפ הרידנפ, nevű emberrel (katona) való házasságelőtti viszonyából szár- mázott volna; és ezért Jézust rendesen: »Ben-Panthera«-nak

1 A Talmud (דופלת = tanítás generikus név gyanánt is szerepel; de helyesebb és tudományosabb azt mondani, hogy a talmudi iratok ezek :

1. Mischna, 2. Tosephta (אתפסות = adalék). 3. Talmud (ez kétféle : jeruzsá- lemi vagy palesztinai és : babyloni). Ezen »Talmud«-ot később »Gemara«- nak ,דרמג = befejezés) is nevezték. A jer. Talmud a IY. században, a

TT;

bab. Talmud az Y—VI. században készült). — A Tosephta a III. század- bél való; de részben régibb anyagot ölel fel, mint a Mischna, vagy pedig pontosabb szövegezésben közli a Mischna által is idézett régibb tekin- télyeket. Lásd a talmudi iratokról kimerítően: E. Schürer, Geschichte d. jüd. Volkes I. k. 111—137. 1.; Hennecke, Neutl. Apokr. — A Midra- schim (םישידס = kommentárok) már kívül állanak a talmudi iratokon, de egy részök (mechilta, siphra, siphri) egykorúak a Mischná-val és forrásai a Talmudnak. Schürer i. m. 138. é. k. 1. — A rabbinisztikus iro- dalom 4 főcsoportja: 1. talmudi iratok, 2. midraschim, 3. targumim, 4. történeti művek.