Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Hellebronth Miklós: Néhány szó az égfölötti vizek kérdéséhez
302 HELLEBRONTH MIKLÓS. voluerunt, in coelo aéreo ; nam hoc loco (Zsolt. 148, 4) iudicat propheta eas esse super coelos coelorum ... et aperte in primo capite Geneseos ponit Moses aquas super firma- mentum . . . atque haec est sententia veterum Patrum«. A szentatyák s a régibb katholikus értelmezők nagy része tehát a Szentírás azon helyeit, melyekben égfölötti vizekről van szó, igen helyesen a magok egyszerű, világos értelmében véve, az égfölötti vizeket a felhőktől megkülön- böztették. De véleményem szerint tévedtek annyiban, amennyiben azon elvből indulva ki, hogy a Szentírásban csak abszolút igazságok olvashatók természettudományi dolgokban is, a régi zsidóknak s így a szent íróknak is azon vélekedését, melyhez az inspiráló Szentlélek alkalmazkodott, minden további nélkül magokévá tették, s az »égfölötti vizek« létezését kétségbe nem vonták. A természettudományok fejlődésével az újabb értei- mezők belátva e' kozmológikus nézet tarthatatlanságát, vagy a már jelzett módhoz folyamodtak, t. i. a Szentírásnak szerintük veszedelemben forgó tekintélyét és sugalmazott- ságát megmentendők, a szöveg eredeti értelmét elferdítették és az égfölötti vizeket a felhőkkel azonosították ; vagy pedig a helyes útra lépve, hagyták a szöveget úgy, amint van, s elismerve, hogy abban a régieknek ma már tévesnek bizo- nyúlt naiv felfogása van vázolva, ezen tényt egyszerűen konstatálják, anélkül, hogy emiatt a Szentírás sugalmazott- ságát féltő vészkiáltásokat hallatnának. így tesz pl. Thalhofer (Erklärg. d. Psalmen, ad ps. 103, 3) : »Superiora sind die Räume, welche sich der Hebräer über dem (als fest gedachten) Firmament vorstellte ; in ihnen sind die sogenannten »obern Gewässer« (Gen. 1, 7), welche sich bei der Scheidung des Chaos mit dem Firmament und über ihm nach oben, nach der Peripherie gehoben«. A Gen. 1, 6, 7 és a többi, idézett szentírási helyeknek ily értelmezése lehet talán exegetice téves : s aki ezt állítja, annak tessék a tévedést nyelvészeti s egyéb megfelelő érvekkel kimutatni ; de újból tiltakozom azon föltevés ellen, hogy e magyarázat által a Szentírásnak akár isteni
