Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Hellebronth Miklós: Néhány szó az égfölötti vizek kérdéséhez
296 HELLEBRONTH MIKLÓS. Itt tehát a szentíró egymástól élesen megkülönböztetve említi az égfölötti vizeket s a felhőt. Ide tartoznak azon helyek is, melyekben a szilárdnak képzelt égboltozaton levő ablakszerű nyílásokról, zsilipekről (תוב־א) van szó. A vízözön alkalmával »az ég zsilipjei megnyíltak« (Gén. 7, 11.), minek következtében óriási mennyiségű víz hullott alá a földre ; majd pedig elzáratának azok, (Gén. 8, 2.), mire a vízözön szűnni kezdett. V. ö. még : íz. 24, 18 ; Mai. 3, 10 ; 2 Kir. 7, 2. A régi zsidók ezen fölfogását, illetve az arról alkotott s itt előadott nézetünket nem teszi valószínűtlenné azon körülmény, hogy a Szentírás számos helyén az eső nem ezen égboltozati zsilipek megnyitásának, hanem a felhőknek tulaj doníttatik. Ezen tapasztalati tényeken alapuló meg- figyelés mellett ugyanis szépen megférhetett az a másik naiv, népies hit ; annál is inkább, mert ahol a Szentírásban az égboltozat zsilipjeinek megnyitásáról van szó, annak következményeként mindig a leáradt vizek vagy áldások szokatlan bősége jeleztetik. S egyátalán nem is szabad ezen dolgokat a természettudományok mai szemüvegén át nézve a régiek fölfogásában is valami erős logikát keresnünk, hanem bele kell magunkat az ő helyzetükbe képzelnünk. A fantázia és valóság összekeverésén az ily dolgokban náluk ép oly kevéssé csodálkozhatunk, mint pl. azon sokkal inkább föltűnő jelenségen, hogy a régi egyiptomiak vallá- sában az egy igaz Isten tisztelete mellett a több istenségben való hitet is, a kettőt összezavarva, föltalálhatjuk (Giess- wein, Mizraim és Assur tanúsága. 92 s köv. 1.). Amint ezen utóbbi jelenségnek magyarázatát az egyiptomiaknál az isteni kinyilatkoztatás hiányában, illetve elhomályosultságában kell keresnünk, mely kinyilatkoztatás részesévé és meg- őrzőjévé Isten idő folytán egyedül a zsidó népet választotta ki : úgy az égboltozatról, az eső keletkezéséről sat. fönt közölt részben téves, részben helyes nézetek összezavarása kétségkívül a természettudományok akkori fejletlenségében és ingadozásában bírja magyarázatát.
