Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

A kalocsai főgimnázium bölcseleti köre - Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg

224

VEGYESEK.

Szívem elszorul, szemeimet könyek áztatják, ha arra a köztudomású tényre kényszerülök hivatkozni, hány igazán ártatlan lelkű, jónevelésű serdülő ifjú lépte át a kisszeminárium küszöbét és néhány év múlva mennyire megváltozott, meg- romlott, épen a kisszemináriumban.

Istenem, alig hinné az ember, ha a tények eltagadhatat- lanul nem bizonyítanák, hogy egy szemináriumban, ahol az ifjakat a legmagasztosabb, a legnemesebb és legszentebb pályára készítik elő, valaki el is romolhassék.

Zalamegye egyik nagyobb községében ismertem egy vend fiút, valóságos portentum volt észtehetség, szellemi erő és szorgalom tekintetében, és emellett áhítata, vallásos érzü- lete mintaképül szolgálhatott volna még a tökéletességnek is. Szegény volt az Isten adta, azért pártfogója, a káplán úr, arra gondolt, hogy kisszemináriumba adja a fiút.

És ki gondolta volna, hogy ezzel csak alkalmat adott neki a megromlásra ; ki gondolta volna, hogy ott a rossz példa (!) el fogja benne fojtani az égi szikrának ama remény- nyel teljes lángját, mellyel egykor tán az egyház, haza, az emberiség és szent tudományok javára messze világíthatott volna.

Szent áhítattal, önzetlen szent lelkesedéssel, a legneme- sebb szándékkal és jóakarattal lépett az intézetbe, — ez az ő saját vollomása — de társainak félszeg magaviseleté, rossz példája, a hivatás nélkül lézengő ifjak nagy számának világ nézete elvakította, megtévesztette őt, szakított a megkezdett pályával, anyagi támogatás híjján nagyon is alsórendű foglal- kozást kezdett. Tehetsége, mély ítélete persze nem hagyta őt el. Később átlátta, hogy nem akkori társai világnézete volt a helyes, hanem áldott spirituálisának akkoron kigúnyolt szavai mutatták meg az igazi boldogulást biztos útját, amit azonban akkor nem ismert meg.

De ez csak épen egyetlen példa a sok közül.

És e sanyarú állapoton nincs is igazán okunk csodál- kozni, ha figyelembe vesszük hazai kisszemináriumainkban a uralkodó viszonyokat.

A külföldön, úgymint az olasz, francia, német, osztrák