Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

A kalocsai főgimnázium bölcseleti köre - Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg

VEGYESEK.

221

X. Elöljáró társaddal tarts egyességet, akadályokat eléje ne gördíts, hamarabb támogasd őt teljes erőddel, akár a testvéredet : közös mennyei atyátok dicsőségére, növendékei- tek épülésére.

E tízparancsolat egyike-másika már eléggé jelzi, hogy a hivatásukat komolyan felfogó elöljárók kissé jobban eresz- kedjenek le növendékeik közé, mint ez eddig történt. Mint a családatya örül, ha alkalma nyílik gyermekeivel érintkezni, a buzgó elöljáró is örömmel fog az ifjak közé vegyülni.

Különösen a rektorról, a kormányzóról mondjuk, hogy legyen valódi atyja növendékeinek, terjedjen ki gondja nővén- dékeinek külső és belső ügyére, lelki életére és testi egészségére ; ügyeljen az ifjakra, figyelje meg s szeretettel lepje meg őket tanulás, szórakozás vagy séta közben. Ereszkedjék velők szóba, intézzen hozzájok kéréseket, adjon nekik alkalmat, hogy fel-feltárhassák neki kívánságaikat, óhajaikat ; ha panasszal volna terhelve szívok, könnyítse meg őket pana- szűk meghallgatásával.

Ilyen legyen az intézet kormányzója a növendékekkel szemben és akkor valóban feje lesz az intézetnek abban a szép értelemben, ahogy az emberi test összes tagjai is a fejtől nyerik jóvoltukat ; akkor a szó szoros értelmében kor- mányzója lesz az intézetnek, lelke és éltetője.

Aki átérti, sőt átérzi a nevelés lényegét, csak természe- tesnek és magától értődőnek fogja tartani az intézet fejéről, kormányzójáról mondottakat.

De vájjon nem illik-e ép úgy, sőt fokozódottabb mérték- ben ez a leereszkedő viselkedés, szíves szeretet, fogyhatatlan türelem és anyaszemhez illő gondoskodás a lelkiigazgatóra, a »pater« spirituálisra, kinek neve is már atyai, foglalkozása pedig, valamint elöljáróskodásának közvetlen célja és rendel- tetése — főleg ha egyszersmind gyóntatója is növendékeinek, — leginkább alkalmas arra, hogy közötte és növendékei között valódi atyai és fiúi viszony fejlődjék ki, telve szeretettel, jó indulattal és gondoskodással az atya részéről, telve a leg- mélyebb tisztlettel, benső ragaszkodással és őszinte igaz szere- tettel a fiú részéről.