Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Pataky Arnold: A zsidó theologia Messiási eszméje Jézus Krisztus és az apostolok korában

A ZSIDÓ THEOLOGIA MESSIÁSI ESZMÉJE.

133

az igazak tehetik rá lábukat. A bűnösökre ítélet vár, mely abban áll, hogy a Messiás letaszítja trónjukról a hatalmasokat és megtöri a bűnösöket, kiket a férgek és a sötétség lakó- helyére űz ; míg az igazak dicsérik és magasztalják Istent. A Se’ől és a föld visszaadják a halottakat az igazak a mennyben angyalokká lesznek, a gonoszok a kárhozat helyére jutnak (Mihály, Gábriel, Raphael és Phanuel angya- lók vetik őket oda), a föld pedig minden rajta levővel meg- semmisül (45—53.).

Az 56. fejezetben még egyszer meghalljuk, hogy a pogányok Jeruzsálem ellen végső ostromra gyűlnek, de »Isten Igaza« megsemmisíti őket egymás keze által és a Se’ől megnyitja torkát, hogy elnyelje őket. A diasporában levő zsidók nagy ünnepélyességgel visszatérnek (57.).

Az 58—69. fejezetek megismétlik a Messiás ítéletét a föld hatalmasai fölött, hallunk a vízözönről és a bukott angyalok büntetéséről, mint a világ nagyjaira váró ítélet előképéről.

Mindenesetre érdekes képek, de a messiási eszme történeti fejlődésére nem sok világot vetnek, mert, mint említettük, e rész keletkezésének kora fölötte vitás.ו* *

A szláv Henoch-könyv sem világítja meg a korabeli messiási eszmét, mert tárgya más természetű. A hét menny- országot írja le, melyeken Henoch keresztülmegy (4—21. fej.), majd Istentől meghallja a teremtés történetét és az emberiség történetét az ő idejéig (22—38. fej.) ; végre a harmadik rész tanító és intő beszédeket tartalmaz, melyeket Henoch fiaihoz intéz (39—66. fej.), mielőtt a mennybe föl- vétetnék (67—68. fej.).

4. §. Salamon zsoltárai.

Salamon király zsoltárai alatt (Psalterium Salomonis) 18 ének gyűjteményét értjük, melyeknek keletkezési korát a tudományos világ ma már szinte egyhangúlag a Kr. e. első századba teszi, vagy pontosabban : az utolsó Hasmoneusok