Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Pataky Arnold: A zsidó theologia Messiási eszméje Jézus Krisztus és az apostolok korában
128 DR. PATAKY ARNOLD. lem, a messiási ország székhelye. (A gondalat közös a Titkos Jelenések könyvének azon részével, hol a mennyei Jeru- zsálem mint vőlegényének ékes ara lép fel.) 1 A kétségtelenül messiási vonatkozású részeket 652— I 794-ben találjuk, hol a sibyllától várt messiási ország jel-1 lege igen éles világításban áll. Magáról a messiás-király- ról csak a bevezetésben emlékezik meg röviden. Isten kelet- ről egy királyt fog küldeni, aki végét veti az egész földön1 dúló háborúnak, amennyiben egyeseket megöl, s a többiek- kel egyezségre lép. Mindebben nem a saját akaratát fogja követni, hanem a nagy Isten bölcs rendeletéit. A templom nagyszerű lesz, a szárazföld és a tenger egyaránt telve lesznek kincsekkel. A pogány királyok még egy szövetséges tárna- dásra készülnek Isten temploma és a szentföld ellen. »A város« (Jeruzsálem) körül fogják felállítani trónjukat népeik kör- nyezetében. De Isten nagy hangon fog hozzájuk szólni, ítélete utoléri őket s mindnyájan tönkremennek halhatat- lan keze által. Az égből tüzes kardok hullanak a földre, nagy fáklyák fognak az emberek közt világítani. A hal- hatatlan kéz megmozdítja a földet, s minden állatot a víz- ben, szárazon és légben, nemkülönben az embereket is nagy félelem fogja el. A hegyek és halmok összeomlanak, min- deniitt sötétség lesz, megjelenik az erebus. Amerre a szem tekint, mindenfelé holttestek láthatók, a sziklákból vér patakzik, az ellenség falai leomlanak, mert nem ismerték meg a nagy Isten törvényét és ítéletét. Isten mindnyáját; megítéli háborúval, tűzzel és vassal, kénköves eső hull a földre viharral és jéggel. Ekkor megismerik a halhatatlan Istent, de hiába, mind tönkre mennek ; vérüket megissza a föld, testüket felfalják a ragadozó állatok (652—697.). Isten fiai békében lesznek a templom körül, mert a »Hatalmasnak« karja megvédi őket. A szigetek és váró- | sok maguk is mondani fogják : íme, mint szereti őket Isten ! A megmaradt pogány népek kölcsönösen biztatják egymást Isten dicsőítésére és arra, hogy templomának ajándékokat ! .2 ,21 ג
