Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Kaszás Márton Rajmund: A lénytani érv

A LÉNYTANI ÉRV.

9

született. Mások ismét megengedik érzékelésünk valódiságát, de eszméinket még sem az érzékeléstől származtatják, hanem velünkszületetteknek mondják. Ezt tanítják Plátó és követői általában; Malebranche és az ontologisták ; Leibnitz és iskolája.

Descartes és iskolája szintén a velünkszületett eszmék tanát fogadja el, habár nem tartja okvetlen szükségesnek, hogy összes eszméink velünkszületettek legyenek.

Mindezekkel ellentétes nézetet vallanak Aristoteles és követői a peripathetikusok, akik az értelmet már az ókorban »tabula rasa«-nak mondották. A scholasztikus iskolák is ezen álláspontot foglalják el legalább túlnyomó részben.

Az empirista iskolák — élükön Locke, Spencer, Bér- keley és Helmholtz-cal — szintén a velünkszületett eszme- tan ellen foglalnak állást.

Minthogy nem szándékunk kimerítő bírálatát adni ezen véleményeknek, hanem csak amennyiben ezen elmélet össze- függésben van a lénytani érvvel, röviden előadjuk nézetünket.

Velünkszületett eszmék nem léteznek.

Tételünk bebizonyítását két részre osztjuk : első sorban kimutatjuk, hogy egyáltalában nincs velünkszületett eszme ; másodszor némi észrevételeket teszünk azok nézetére vonatkozólag, akik legalább néhány eszméről, első sorban az Isten-eszméről mondják, hogy velünkszületett.

Ha eszméink velünkszületettek volnának, azok vagy csak mint eszmék születnének velünk, vagy más eszmékkel való összeköttetésükben, amely esetben Ítéleteket alkot- nának. Ámde az első esetet észszerűen nem fogadhatjuk el, tehát a föltétel szerint velünkszületett Ítéletek vannak. Altételünket így bizonyítjuk be.

Ha az eszmék velünkszületettek, úgy legalább is olyan eszméink vannak, amelyek megmondják, mi a tárgy ? mert ha a természet nem is ad túlsókat, a maga nemében töké- letlent még sem ad, ami a jelen esetben annyit jelent, hogy a tárgyról legalább is tiszta eszméink vannak. De ha a tárgyak