Hittudományi Folyóirat 18. (1907)
Dr. Paár István: A Genesis egyes helyeinek állítólagos polytheista jellege
A GENESIS EGYES HELYEINEK ÁLLÍTÓLAGOS POLYTHEISTA JELLEGE 111 gok kísérik útjában, mintegy udvarát képezve. Az éjjeli vilá- gosság leginkább tőle van, a csillagok mellette csak alsóbb- rendű szerepet játszanak. Ezen jelenségekre támaszkodva, melyek naponként szemeink elé tárulnák, szoktuk mondani, hogy a nap és hold a nappalon és éjjelen uralkodnak. Népies- sen, a látszat szerint ítélve beszél a szentíró is az égitestekről. Ugyanő a napot és holdat nagyvilágitoknak nevezi. Honnan ezen elnevezése ? Bizonyára onnan, mivel ő a napról és holdról a látszat szerint és az ember szempontjából beszél. A nap és hold a többi égitesteknél nagyobbaknak látszanak, továbbá hatásukat jobban érezzük, mint a többi égitestekét ; e kettős szempontból teljesen helyes őket nagyvilágitoknak mon- dani. (Székely, A Szentírás apológiája, 376. 1. Hummelauer, Nochmals der biblische Schöpfungsbericht, 26. 1. Kaulen. Der biblische Schöpfungsbericht, 62., 63. 11.) Ezen fölfogás- nak hódol a szentíró is. Fölvehetjük azért, hogy, amikor azt írja, miszerint az égitestek arra teremtvék, hogy ural- kódjának nappal, illetve éjjel, ezen kifejezést nem érti polytheista értelemben, hanem ezzel csak azt akarja mon- dani, hogy az égitestek Istentől azért lettek teremtve, hogy világítsanak nappal, illetve éjjel. Hogy a szentíró tényleg így értette ama kifejezést, bizonyítja ezt a szentírási szöveg is ; ebben fölvilágosítást nyerünk, az égitestek uralkodását miképen értette a szentíró. Exegetáink megegyeznek abban, hogy a szentíró a teremtéstörténet elbeszélésénél bizonyos sorrendet követ. Előbb halljuk, mit akar az Isten mindegyik napon teremteni, utána pedig megtudjuk, hogy Isten csak- ugyan megteremtette azt, amit teremteni akart. Ezen sorrend van megtartva az égitestek teremtésének elbeszélésénél is. Előbb megtudjuk, mely célra akarja a Teremtő azokat léte- síteni. »Mondá pedig Isten : Legyenek világítók az ég erőssé- gén, és válasszák el a napot és éjszakát, és legyenek jelül az időkre és napokra és esztendőkre, hogy világítsanak az ég erősségén és világosítsák meg a földet.« Gen. 1, 14., 15a. Hogy ezen akaratát a Teremtő miképen hajtotta végre, a szentíró ekkép beszéli el : »És úgy lön. És alkota Isten két nagy világítót, — a nagyobbik világítót, hogy uralkod-
