Hittudományi Folyóirat 18. (1907)

Dr. Hanuy Ferenc: A parthenogenesis első nyomai az őskeresztény írók műveiben

A PARTHENOGENESIS ELSŐ NYOMAI.

103

szüzesség becsének és a szűztől származás előkelőségének a keresztények körében való fokozatos emelkedése után, mint néphiedelem keletkezett, és kifejlődvén, annak történeti alakban való írásbeli feldolgozása az evangéliumokba, még nem az evangélisták, hanem egy későbbi kéz által (némelyek szerint a II. század elején, mások szerint az I. század végén) beléhelyeztetett. Ezért az újabb kritika az evangéliumok szövegéből kikapcsolja Máté 1—2.; Lukács 1—2. fejezetét. És így járnak el e kritikusok Jézus feltámadásával és a Jézus által végzett csodatettekkel is.

A kezdés szomorú dicsősége e téren, ezen speciális kérdésben (parthenogenesis) is, D. Fr. Strauss-é,1 aki a történeti heuristika és kritika legnagyobb diadalaként emlegetett »Syrus Sinaiticus textus«-nak (»Syr-Sin« a Sinai hegyen levő kolostorban 1892. évben A. Smith Lewis asszony

Göttigen, 1903.); A. Schweitzer (Von Reimarus zu Wrede. Tüb., 1906.); A. Kalthoff (Das Christus-Problem, 1903., Die Entstehung des Christenthums, 1904.), valamint a régi radikális Bruno Bauer 1840—1877. évek között irt több munkájában (ma Wrede és Kalthoff járnak nyomában a szélbalon). — A Jézus élete radikális irányú kritikájának hatása alatt készült Jézus életének szépirodalmi fel- dolgozása újabban : G. Frenssen »Hilligenlei regénye« (Berlin, 75. Tausend, 1905.), amelynek fonalán a regény tragikus hőse: Kai Jans, a hitét vesztett protestáns berlini theológus, elmeséli Jézus életét (»Handschrift« 484—592. 1.), amelynek fonalán Jézust József és Mária gyermekének (nem parthenogenesis útján) mondja és tőlük még négy fiút (Jézus »testvérei«) származtat (i. m. 494. 1.). Nem megy ily messzire P. Rosegger az ő regényszerű Jézus-életírásában (I. N. R. I. Frohe Botschaft eines armen Sünders. Leipzig, 1906. 11—15. Tausend), aki csak »Verwandte« (rokonok) néven említi Jézus »testvéreit« (i. m. 143—5. 1.), de egyébként Jézus születésének (u. o. 28—37. 1.) és Jézus messiási fellépésének (82—86. 1., 141. és k. 1.) naturalisztikus leírása által épen nem kelti fel a hitet, hogy Jézus parthenogenesis útján és Máriának adott előzetes angyali üzenet (ezeket nem is említi) útján jött volna e világra ; Rosegger a bethlemi angyali éneket és a mágusoknak álomban történt megintését csak titokszerűen hallatszó égi szózatokból, illetőleg a pásztoroknak a csillagos égen való elábrándozásából igyekszik megmagyarázni.

1 D. Fr. Strauss, Das Lehen Jesu. III. kiad. (Tübingen, 1888.) I. k. 205. és k. 1., 235-246. 1.