Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Kurcsy Vendel: A kereszténység kovásza az emberiség történetében
634 KURCsy vendee. ellen. Hasztalan minden ; az apostata császár maga hangoz- tatja el az igazi szabadság diadalkiáltását : vicisti Galilaee, győztél Galileus, győztél ! így teremti meg az új tan ismét a házaspárt. Egy- máshoz fűzi őket elválaszthatlanul »holtomig és holtáiglan« ; egyik fél sem érintkezhetik mással anélkül, hogy magát le ne aljasítsa ; egyik fél sem gondolhat törvényes elválásra ; az Isten színe előtt elhangzott »igen« lehetetlenné teszi ezt, mert amit Isten összekötött, azt ember el ne válassza, de nem is tudja. Csak a halál szakítja el a szent köteléket, mely őket összefűzi. Kérelmezhetik királyok, hatalmas ural- kodók a könnyebb polygamiát, a házassági elválást,1 nem lehet, szól a határozat, mert : qui cunque dimiserit uxorem suam et aliam duxerit, adulterium committit (Mare. 10. 11.) és : mulier sui corporis potestatem non habet sed vir, simi- liter autem et vir sui corporis potestatem non habet sed mulier (I. Cor. 7. 3.) ; sőt még ha mindkét fél beleegyeznék is az elválásba, még sem történhetik az meg ; annyira egye- sítette, egygyé tette őket a szentség, hogy az egészen lehe- tetlen : erunt duo in carne una (Math. 19. 5.). Ily házastár- sakra már lehet gyermeket is bízni. Az ókorban alig veszik szegénykét emberszámba ; az atya korlátlan hatalma rendel- kezik fölötte; míg ez ki nem nyilvánítja beleegyezését, nincs joga az élethez.1 2 Megölheti, kiteheti, vagy felnevel- tetheti tetszése szerint. A régi törvények Rómában csak a hibás testalkatú gyermek kitételét engedték meg, mint erről a tizenkét tábla-törvény töredéke is tanúskodik ;3 a császárság idejében azonban a gyermek fölötti rendelkezés teljesen az atyjára van hagyva. Nem korlátolja őt ebben semmmiféle törvény, de még a nyilvánosságtól való félelem sem, mert a császári Rómában a gyermekkitétel vagy annak megölése egészen közönbös dolog volt. Maga Augustus császár is megparancsolta, hogy unokájának, Júliának gyér1 Weiss Ap. I. 431. 2 Weiss Weltgesoh. III. XXXVIII. 8 Weiss Weltgesoh. II. 665.
