Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Kurcsy Vendel: A kereszténység kovásza az emberiség történetében

■־ ■ M₪mm A KERESZTÉNYSÉG KOVÁSZA AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN. 623 a legdurvább érzéki örömök után. Minden múlandó, azért legyünk vígak, vallják a költővel ; Persephone birodalmában majd úgysem táncolhatunk ; nemsokára elalszunk és nem ébredünk fel többé ! Ugyanezen életnézetről tanúskodnak a különböző sírfeliratok is. Amit ettem és ittam, mondja az egyik, az velem van, amit magam után hagytam, az elveszett ; te, ki ezt olvasod, élvezd az életet, mert a halál után nincs vigalom, sem játék vagy más öröm.1 Csak kevés ment az általános romlottságtól és ezek közt az újabb sztoikusok, de iskolájuk hamar feloszlik. Senkisem képes magán segíteni, panaszkodik Seneca ; valakinek kezét kell nyújtani az ember vezetésére, de ez a segítő kéz sehol sem akart mutatkozni. Egy súlyos végzet nehezült az egész római világra. A régi kultusz már nem volt képes semmiféle megnyugvást nyuj- tani. Annál már többet tudtak, hogysem az Olympus istenei- nek míthoszait elhitték volna, de annyira még nem tudtak jutni, hogy az igaz Istent felismerhették volna. A sokat ígérő bölcsészet is kimerült, mielőtt az őket gyötrő kérdé- sekre megfelelt volna, s hatása inkább ártalmas lett mint hasznos, mert míg a legtöbbet a legkicsapongóbb élvhajhá- szatra jogosította fel, addig a jobbakban csak a kínzó kételyt keltette életre. Egy fensőbb míthosz nélküli isten után vágyakoztak, aki valóban megérdemelje az imádást és hódolatot az ember részéről. Eleinte mohón kaptak az új Augusztus-istenen, mint aki nemrég maga is az emberek közt élvén, legjobban ismer- hette az emberiség nyomorát. Ö lett a birodalom fő védője és kultusza hamar kiszorította a többi istenekéit. De mikor a császár-istenítés divattá lett, az őrült Caligula s akárhány elvetemült után, ettől is hamar elfordultak. Némelyek vallási pihenő után vágyakozva, sorban próbálgatnak minden vallást, minden kultuszt, hogy végre is reménytelenül és a legnagyobb bizonytalansággal álljanak meg az örökké- valóság kapujánál.1 2 1 Döllinger i. m. 595. 2 Döllinger i. m. 731.

Next

/
Thumbnails
Contents