Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Kurcsy Vendel: A kereszténység kovásza az emberiség történetében

w^₪s

606 KURCSY VENDEL.

Adja meg helyettem a feleletet a kezdődő keresztény világ- nak szigorú bölcse : Hoc unum gestit religio, ne ignorata damnetur s az a másik nagy gondolkodó : a religio oly valami nagy dolog, hogy méltán záratnak ki belőle mindazok, kik restellik azt közelebbről tanulmányozni1

*

A jelen dolgozat néhai kegyelmes főpásztorom, dr. Zalka János áldozatkészségének köszöni létrejöttét. Ki fenkölt lelkének sugallatát követve, az ő szerető gondjaira bízott lelkészkedő papságnak önképzését is sürgette s ösztönzésül évenként két pályatételt tűzetett ki, amelyek egyike az 1896-ik évre így szólott: Fejtessék ki, mikép érvényesült Krisztus Urunknak Máté 13, 33. foglalt a kovászról szóló rövid példázata, tekintve ama roppant átalakulásokat, melyeket a keresztény vallás az emberiségben mind vallás- erkölcsi tekintetben, mind a családi és társadalmi viszonyokra nézve eszközölt.

Ezen téma egy már több mint tizennyolc századon át tartó természetfölötti jelenségnek tanulmányozására vezet. S mily jelenség ez ?

Egy egész világ, mely egy felfeszítettnek keresztje alól távozva bűnbánólag veri mellét, felhagy előbbi életével s a fenséges példát követve fogad Isten- és emberszeretetet, alázatot, engedelmességet, tiszta életet, erényeket, minőkről az ókor nem is álmodott. »Miután hittünk az igének, beszél szent Justin, életünk egészen megváltozott. Előbb kedveltük a fajtalan életet, most csak a tisztaságot keressük ; azelőtt bűbájossággal foglalkozánk, most a leg- főbb teremtetlen Istennek szolgálunk ; azelőtt különösen a pénzt és vagyont hajhásztuk, most, amink vagyon is, meg- osztjuk a községgel és a szükölködőknek adjuk; azelőtt különösen agyarkodtunk és harcoltunk egymás ellen, most az idegent is legbensőbben szeretjük és ellenségeinkért is imádkozunk.«2

1 Pascal, Hettingernél i. m. I. 31.

2 Hettingernél i. m. II. 45.