Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Kurcsy Vendel: A kereszténység kovásza az emberiség történetében

A KERESZTÉNYSÉG KOVÁSZA AZ EMBERISÉG TÖRTÉNETÉBEN. 605

mivel vigasztalni meri még a legnagyobb bűnösöket is, őket a bocsánat reményével biztatván, ha megtérnek, azt kell hallania, hogy a laxismust ő terjeszti. És mivel katholikus- nak nevezi magát és mint ilyen a föld minden népét, az élet minden viszonyát keresztülhatni törekszik, uralomhajhászó- nak, az államok ellenségének hirdetik ; de mert az apostollal folyvást így tanít : Féljetek Istent, tiszteljétek a királyt — és mert minden erőszakoskodást és jogsértést ellenez, azért mások szerint csúnya servilismusnak hajtja malmára a vizet. Ez persze mindazt bizonyítja, hogy az egyház fölötte és kívüle áll minden ily ellentétnek, mint azok élő kiegyenlítése az egy örök igazságban.«

Napjainkban, amikor a szállodákban 12a, és 12b szobák vannak, nem mervén kiírni a 13. számot ; amikor még egy Bismark sem mer tizenharmadiknak asztalhoz ülni, különö- sen a természetfelettinek tagadása dívik. Elfeledve a törté- nelmi kritikának mindenki által ismert feladatát, mely az evangéliumokban elbeszélt, csodás eseményeknek nem lehető- ségét, hanem megtörténtét volna hivatva kimutatni, rendesen az elsőt tagadják, anélkül, hogy a hitelesség cáfolatába bocsátkoznának 1 s egyszerűen túlteszik magukat a nehéz- ségeken, azt mondván Renannal : nagyon is világos, hogy az evangéliumok részben legendaszerűek, mert telve vannak a természetfölöttivel, már pedig a természetfölötti lehe- tetlen.1 2

Mit szóljunk ilyen üres okoskodáshoz ? Érdemes-e ily nyers lelkekkel, kik mint alexandriai Cyrill mondja,3 mind- járt hitetlenséggel kérkednek, mihelyt valamit fel nem fog- hatnak s mint tévelyt dobják félre, ami képzelődésüket felül- múlja; akik tudatlanságuk mellett még határtalan gőggel is vannak telítve; mondom, érdemes-e az ilyenekkel csak szóba is állni ?

1 Didon-Kiss : Jézus Kr. Bevezetés.

2 Que les Evangiles soient en parti légendaires, c’est ce qui est évident, puis qu’ils sont pleins de surnature1., et que le surnaturel est impossible. Nicolasnál i. m. 155. 1.

3 Hettingernél i. m. I. 33.