Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése

600

VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.

csak a bába kötött Júda fiának, Támár szülöttének, Zárának kezére is piros fonalat a szülés alkalmával. (38, 27.)

A gyermek születése után azonnal nevet nyert. A név jellegzetes volt; vagy a gyermek sajátsága, pl. Ézsaunál, kinek neve szőrös testével állott összefüggésben (25, 25.), vagy a születés körülményeivel. így neveztetett Jákob leg- fiatalabb gyermeke, kinek születése anyját sírba vitte, Benő- ninnak, fájdalom fiának, kit azonban Jákob Benjáminnak aggsága jobbkezének nevezett el. (35, 18.)

A szolgálók hivatása volt, mint már mondám, az asszony magtalansága esetén gyermeket szülni a család továbbfoly- tatására. (16, 3; 22, 24 ; 26, 34 ; 30, 4 ; 36, 2.) Erre azonban a pátriárkák családjában nem volt szükség ; Isten terveivel ellenkezett volna.

V. Befejezés.

Értekezésünk befejezése gyanánt ha lebonyolítottuk az emberi nem kultúráját a teremtéstől a Genesis korának végéig, amint az összeadásnak a kivonás, az osztásnak a szorzás a próbája : gombolyítsuk fel ismét, hogy kitűnjék különösen egyik állításunk kétségtelen volta, az nevezetesen, hogy a kultúra egyidős az emberiséggel és hogy nem a barbárság- ból, sőt a baromiságból fejlett az emberi nem műveltsége, hanem a barbárság visszafejlődés egyes néprajoknál, melyek az ős tűzhelytől elszakadva kedvezőtlen viszonyok közé kerültek.

Láttuk a negyedik részben Ábrahám és utódai művelő- dési viszonyait. Puska, ágyú, telefon, távirás, gőz, villany, millió kényelmi eszközök talán ismeretlenek ; de Ábrahám és környezete nagyon is emberileg élnek ; sokkal magasab- ban járnak, mint korunk sok falujának népe. Pedig ők a műveltség két fő gócpontjától, Babilontól és Egiptomtól nagyon távol bolyonganak, sőt azon apró városok is, melyek körében megfordulnak. A pátriárkák népe a Hammurabbi korabeli művelődési viszonyokat hozta ki Kaldeából; ez pedig egyenes hajtása annak a kultúrának, melyet szumér