Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése
mm ׳ ••־.־ I A GENESIS KULTÚRÁJA. 601 név alatt épen mostanság kezdtünk kutatni Nippúrban. A szumérek kultúrája az archeológusok egyetemes véleménye szerint közel ér már az özönvíz utáni időhöz ; a legnagyobb, mai kultúrnépek őshagyománya pedig sugárszerűleg mutat valamely középázsiai gócpont felé, ahol a bárka megállapod- ván, Noáh letelepült. Noáh kultúrája, mint a biblia és cserép- táblák igazolják, az özönvíz előtti kultúra megmentett darabja. Az özönvíz előtti kultúra pedig olyan hajtása volt a paradicsombelinek, mint amilyen testvérei üvegházi pál- máink, sőt pálmácskáink Siria pusztái oáz ligeteinek. Vagyis eljutottunk az emberi nem művelődésének ősforrásához, az Éden kapujához, melyre e lesújtó szavak vannak felvésve .־ »Az elveszett paradicsom.« Ha beléphetnénk e kapun, lehullna a fátyol szemeinkről, felpattanna a talány zára, szétrepedne a csalfa tükör és színről-színre látnánk. Ennek azonban vége. Ezt ne az ős, hanem az örök hazában keressük. A bevezetésben felvetett többi kérdést az értekezés folya- mán eléggé megvilágosítottam s a Genesis kultúráját a bibliai régészek által egyetemesen tárgyalt bibliai régiség- tantól, hiszem, a tudomány előnyére szétválasztottam. Sza- vamat tehát le is bocsáthatom. Ároktő. Végii Kálmán Mátyás. Hittudományi Folyóirat. 1906. 39
