Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Maszárovits István: Kritikai tanulmány sz. Máté 27, 9-10-ről
gondolt s hi ven visszaadta a görögben : Siá ,Isqsuíov. így került be Jeremiás neve a görög fordításba, innen a sok kódexbe.1 Lehet, hogy a szír fordító észrevéve a Jeremiás neve és az idézett jövendölés közti ellenmondást, felismerte a hibát és kijavította. Igaz, hogy ez a vélemény csak véle- mény, hipotézis, melyet bebizonyítani nem lehet, de több jogosultsága van, mint bármely más véleménynek. Nem támaszt oly nehézségeket, mint a többi vélemény, megvédi a sugalmazást és észszerűen magyarázza, hogyan kerülhe- tett az eredeti általános frázis helyére Jeremiás neve. Nem tisztán képzelet szüleménye, mert nagy valószínűségi bizo- nyítékok szólnak mellette. Az evangélista hat helyen hasz- nálja az általános frázist, s mindig ott, ahol kis próféta szavait idézi.1 2 Itt is kis prófétából idéz. Ha általános frázist használt, annak alakja olyan volt, ahogy föntebb feltün- tettük, amit a rokonnyelvű szír fordítás frázisa is bizonyít.3 Végre az ilyen tévedés nagyon könnyen előfordulhatott, amint az ó szövetségi szentírásban tényleg elő is fordult.4 Ha a szöveg pontozott, vagyis magánhangzókkal ellátva lett volna, nehéz lett volna így tévedni, de mint tudjuk, a pontozást a Masoréták találták fel Kr. u. a IX. században. Az evangélista e jövendölést Zakariás 11, 12-ből szaba- dón a Targum módjára idézi.5 Zakariás megható parabolá- ban jövendöli meg Messiás elárultatását. Izrael pásztora, kit Isten rendelt népének, hogy azt oktassa, vezesse, nincs megelégedve rakoncátlan nyájával, s azért Isten rendeletére próbára teszi, szeretné tudni, kiadják-e bérét, hogy tőle megszabaduljanak. Kikéri tehát bérét. Izraelnek határo1 E vélemény képviselője Ackermann: Prophetae Minores (Viennae, 1830.) 709. 1., ugyanott említi, hogy Baroniüs és Jansen is ezen a véleményen vannak. A szentírásmagyarázók e véleményt vagy nem ismerik, vagy mellőzik, mert egyik se említi. 2 2, 5 (Micheas) ; 2, 14, (Oseas) ; 21, 4 Zakariás). 8 b’jad nebi’i. 4 így pl. Jónás 1, 9, hol a LXX '”V helyett -t: olvasott 1-t ד-vei tévesztette össze. V. ö. különben Ackermann i. m. 370. 1. 5 Schegg P. i. m. III. 421. s köv. KRITIKAI TANULMÁNY. 57