Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése
A GENESIS KULTÚRÁJA. 073 Végül, mint jelzém előbb, itt kiemelem, hogy a cserép- táblák is igazolják ezt a felfogást. A szumérok után, kik, tudjuk, északkelet felől jöttek Ur-Kaldeába, érkeztek dél- nyugatról a szémitáknak nevezett hódítók; ezek fölé kereke- dett az északkelet felől érkezett szémita raj, az elamiták ; utóbb szintén a nyugatról beözönlő szemiták, kik után a jafetitának nevezett perzsák, utóbb a makedón-görögök, végül a mai arabok következtek. Bővebben foglalkozni velők e helyen nem lehet. Az érdeklődők Bezold fent megnevezett népszerű, de igen érdekes művéből tájékozódást szerezhetnek. Ezek után áttérhetünk Abrahámra és korának művelő- dési viszonyaira. IV. Ábrahám és korának kultúrája. A szuméroktól a bibliai régészet mai ismeretei szerint 3—4000 év választja el Abrahámot, ki a közfelfogás értelmében a Kr. előtti 2000-ik év körül hagyta el TJr-Kaldeát Isten párán- csára,1 hogy törzsében az igaz Isten imádása, a mind- jobban elfajuló pogány vallások között megmentessék a Messiásban való hittel együtt. E magasztos és az üdv ekonó- miájában leírhatatlan horderejű hivatás bővebb magyarázata értekezésünk körén kívül esik. Érdekel azonban bennünket Ábrahám művelődéstörténeti helyzete, amit a biblia első könyve alapján, ■mint alább látjuk, tisztán meghatározha- tunk, mert amit a Genesis Jákob vagy Izsák pátriárkáról, Lábánról, Nákorról mond, ugyanazt nyugodt lélekkel alkal- mázhatjuk Ábrámra, helyesebben Abrahámra, a kiválasztott és Mambre völgyében sátorozó ősatyára is. Érdekes azonban az is, milyen helyzete volt Ábrámnak, a még ki nem költözött sejknek Űr-ban ; minők voltak itt a kultúrviszonyok ? Az asszírológia e tekintetben már biztos választ tud adni, mert határozottan meg képes jelölni Ábrám kortársát Hammurabi személyében, ki a 2157—1982-ig tartó időközben uralkodott és cseréptábláin, melyeket Nippurban, Varkában 1 A thalmud hagyomány szerint csak Kr. e. 1948-ban született.
