Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Végh Kálmán Mátyás: A Genezis kultúrája és az ember kultúrájának láncolatos összefüggése

556

VÉGH KÁLMÁN MÁTYÁS.

a korai szémi-bevándorlásra (4000 körül Kr. e.), bizonyára még özönvíz előttről eredt, mert különben utána, aránylag rövid idő alatt nem verhetett volna mély gyökeret, nem fejlődhetett volna ki annyira, hogy a Kr. e. 4000 évvel be- vándorló szémita-törzsek a leigázott szuméroktól elfogadták volna. Sőt arra is van cseréptábla-bizonyítékunk, midőn az első hódító, szémita uralkodók, pl. I. Szargon (3500 körül Kr. e.), külön rendeletben intézkednek az ősiratok összeszedése, a nép nyelvére fordítása felől s az összegyűj- tött, az asszírológok által archaicus-nak nevezett iratok még mindazon három alakot feltüntetik, melyeket fent példaként a csillag, nap és nád formáira elősoroltam. Ennyi tisztelet csakis klasszikus régiségű emlékeket illethetett meg, melyeket az emberiség az özönvízből mentett ki s ez a saját- sága a köztudatban is élt.

Az értekezés keretén kívül esik ugyan, de érdekkel bír, vájjon az asszírológia mit szól azon egyénekről, kiket a Genesis Szem ivadékai gyanánt Ádámtól Noéig elősorol és akiket óriások (a zsidó szöveg szerint »nefilim«) néven ismerünk ? Hogy ezek alatt nem holmi Gulliver-alakokat kell érteni, minden theologus tudja. Nagykorú, a mainál hatalmasabb termetű, vad, harcias, erőszakos egyének érten- dők e kifejezés alatt. A freiburgi Kirchenlexikon egyjelen- tésűnek veszi a »gibbor«-ral, mely Nimród jelzője (Gén. 10, 9), »enacim«-mal, mely a Józsue korabeli kanaániták neve és utolsó képviselője Góliáth volt testvérével ; a »ra- phaim«-mal, mely már Abrahám-korabeli király, tehát nagy- ságra is egyenlő lehetett ővele. Úgy hogy a Gén. 6, 4-ik versének, mely így szól : »Óriások valának pedig a földön ama napokban« ilyenféle jelentése van : Nem olyan apró emberek éltek ám régente, mint ma. Ilyen kifejezéseket pedig ma is hallunk még a múlt századbeli emberektől; és ma is köztudomású tény már, hogy a kultúra nyűge és a megélhetés nehezebb volta fokozatosan satnyítja az embe- 1’iséget. Nagy elégtétel azonban a theologiára támadóival szemben, hogy bár az ékiratok idáig özönvíz előtti emlékekről, királyokról egyáltalán nem tanúskodnak, de a biblia által