Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg
VEGYESEK. 385 Reformeszmém megvalósítása nemcsak hétköznapo- kon, de vasár- és ünnepnapokon is meg van engedve, amint kitűnik a mondottakból, de Liguori sz. Alfonz directe is megemlíti : »Commune vero est, quod satisfit (se. praecepto audiendi Sacrum), qui inter missam examinat suam cons- cientiam, sicut qui legit librum spiritualem; nisi legeret historiam sacram animo discendi stylum:«1 De én reformeszmémet mégis csak hétköznapon sze- retném megvalósíttatni, ami theologice véve magyarázatra nem szorul, de helyessége a vallásos nevelés legfőbb irány- elvéből is önként következik, de meg kívánatos is, hogy néha-néha — és ez a néha a vasárnap és ünnepnap legyen — az ifjú a szentmisehallgatáshoz szükséges attentio másik módját is kövesse : »attendere ad verba et actiones celebrantis, animo Deum colendi«; nem is említve, amit sz. Alfonz Homo Apostolicusában mond : »Satisfacit missae, qui aliquem librum spiritualem legit; non autem historiarum, licet spiritualium,1 2 tehát teszem föl szentek életét amúgy sem szabadna 3 olvasni vasárnap és ünnepnapon. De, mint említettem, reformeszmém megvalósításának más oldalról is óriási, kiszámíthatatlan haszna lenne. * Lehet t. i., hogy tévedek, de sziklaszilárd meggyőző- désern, hogy a kispap lelki életében üdvös és gyümölcsöző fejlődés, biztos és fokozatos előrehaladás lelki olvasmány nélkül — elválva Isten rendkívüli kegyelmétől — nem várható. »A lelki olvasmány fontosságát — mondja az áldott emlékű Nogáll János, kinek neve hallatára is könybe lábad- nak szemeim — a lelki élet ügyére alig szükséges megokolni ; hasznos voltáról tanúságot tesznek ama számos megtérések, 1 Mór. Lib. 3. n. 314. Egyébiránt a Breviarium egy része is nem pia lectio-e (részletek a szentatyák műveiből és a szentek történetéből) ? Pedig a Breviarium a legtökéletesebb imakönyv ! (V. ö. Dr. A. Kersch- baumer : »Paterfamilias« Schaff hausen, 1867. III. Theil, 7. Kapitel. 3. p.) Annak recitálása a szentmise alatt meg van engedve. 2 Tr. 6. n. 29. 3 Már t. i. az idézett szent szerint.