Hittudományi Folyóirat 17. (1906)
Tower Vilmos: Reformeszmék a kisszemináriumi papnevelést illetőleg
■ 386 VEGYESEK. melyekre alkalmat, melyekre utasítást szolgáltatnak annyi fényes példák a szentek életéből.« Igaza volt neki. A lelki olvasmány hasznát csak az nem látja át, kinek nincs érző szíve, kinek száraz a lelkülete, ki sohasem követte még az Ür hívó szavát, kinek lelke még nem telt el ama vággyal, hogy az Ür szavát hallja, belőle tanuljon és okuljon ! Nincs alkalmasabb eszköz és mód, mely az ifjú hitét erősbítse, élessze, szívében a lelki dolgok iránt vonzalmat és érdeklődést keltene, lelkében vágyat ébresztene a kérész- tény tökéletességre és a szeplőtelen szent erények gyakor- lására ; mely lángra gyulasztaná szeretetét, alázatosságra és szelídségre oktatná, — mint épen a lelki olvasmány ! Nincs alkalmasabb eszköz, mely már az ifjúban eloszlatná a földies gondolkozás-szülte világiás balitéletek ködfátyolát, mint ismét csak a lelki olvasmány, mely az ifjú szíve titokzatos sötétében természetfölötti, mennyei világosságot, fényt gyújt, hogy világos legyen lelki szemei előtt, mi végre van a földön, mi a rendeltetése, mint em- bernek, katholikusnak és növendéknek egyaránt. A lelki, olvasmány révén szerezzük meg legkönnyeb- ben az igazi bölcsességet, a Krisztus szerinti bölcsességet ; ez éleszti szívünkben a szent lelkületet és végre ez a leg- alkalmasabb eszköz és mód arra is, hogy a megszentelő malaszt állapotát megőrizhesse az ifjú mindvégig. Különösen nem hallgathatom el a szentek élettörté- netét sem. Sz. Ágoston »Vallomásaiban« említi, mily hatással volt sz. Antal életrajza két ismerősére és magát szent Ágostont is a Szentírás olvasása térítette meg.1 Loyolai szent Ignácot is, vájjon nem a szentek élettörténetének olvasása, melyben a mai regényféle könyvek hiányában fanyalodott, kapatta-e isteni félelemre és avatta-e fel egyházunk hősies vitézévé ? 1 L. Dr. Cölestin Wolfsgruber : »Augustinus.« Paderborn,. 1898. GO—117. old.