Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Töttössy Miklós: Sz. János evangéliumának jellege

e világból való vagyok.« (23. v.) De ezzel még nem elégszik meg : ő fel akarja világosítani a farizeusokat. Miként eddig is különféleképen, úgy most is ismét kinyilatkoztatja magát. Azt feleli ugyanis ama kérdésükre, hogy ki ő : »A kezdet, ki szólok is nektek !« (25. v.) Ily fordításban szinte érthe- tétlennek látszik e mondat; pedig tujaldonképen nagyon egyszerű és sokatmondó felelet volt az. A görög »n)v áo/ijv« szó sok hírneves magyarázó szerint 1 és a görög nyelv termé- szetének megfelelőleg határozó szó s a vers azt jelenti : Tel- jességgel, tökéletesen az vagyok, aminek mondom is magam. És kinek mondja ő magát ? Sokszor hallottuk már, hogy Isten fiának, az Atyával egyenlőnek, a törvény fölött álló- nak, a várt Messiásnak. Ök azonban nem ismerték el, vala- miként János megjegyzése szerint : épen ez alkalommal sem értették meg, hogy az Istent mondotta atyjának.- »De ha majd felmagasztaljátok az ember fiát (a kereszten), akkor megtudjátok, hogy én vagyok« (28. v.), azaz az vagyok, akinek mondom magam. Még azt is mondotta Jézus, hogy akik megmaradnak az ő igéjében, azok igazán tanítványai és szabadok lesznek. Ez tehát Jézus tanítása önmagáról, hogy ő van oly hatalmas, hogy mesternek, igaz mesternek tartsa magát és tanítása meg hatalma megszabadítja a benne hívőket a hitbeli tudatlanság és bűn szolgaságából.

Az írástudók meg : »Micsoda ?! - így méltatlankodnak

— mi Abrahám fiai vagyunk, soh’sem szolgáltunk senki- nek.« A romlott észjárású farizeusok persze testi rabszolga- ságra, meghódoltságra gondolnak, s azért mondja Jézus fel- világosításul, hogy »aki vétkezik, az szolgája a bűnnek.«' (34) »Ha pedig Ábrahám fiai vagytok, kapja fel Jézus fönnebbi szavaikat, az ő tetteit cselekedj étek« (39). De hát ti meg akartok engem ölni, engem, ki nektek az igazságot hirdet- tem, melyet az Istentől hallottam. »Abraliám ezt nem csele- kedte«, mondja nagy nyomatékkai Jézus. Most már meg- értették, hogy Jézus szellemi atyaságról beszél és tiltakoz‘ Lásd Pölzl 242. 1.

2 8, 27. v.

314 TÖTTÖSSY MIKLÓS.