Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Kmoskó Mihály: Adalékok az eredeti bűn dogmatörténetéhez zsidó és keresztény forrásokból

218

DR. KMOSKÓ MIHÁLY.

ami annál is fontosabb, mert a legtöbb patrol ógia az egip- tömi monasticismus irodalmi termékeivel nagyon felületesen foglalkozik és rendszerint a régibb kiadások előszavainak kivonataiból él. Pedig ez az eljárás teljesen indokolatlan. A British Museum szyr kézirataiban, melyek javarésze a ske- tisi szűz Máriáról címzett kolostor könyvtárából került elő, az egiptomi monachusok irodalmi termékeinek megítélése szempontjából oly becses segédforrást bírunk, melynek hasz- riálata a jelen esetben elengedhetetlen, annál is inkább, mert egiptomi monachusok neve alatt nem egy apokryph mű forog közkézen.

Lássuk most az egyes szerzőket, akiknek műveivel alább foglalkozni fogunk.

B) Authentikus iratok szerzői:

1. Orsiesius, Theodorus halála után 368-ban tabennisi-i apát,1 Gennadius 1 2 szerint composuit librum divino conditum sale totiusque monasticae disciplinae instrumenti construe- tum et, ut simpliciter dicam, in quo totum pene Vetus et Novum Testamentum compendiosis dissertationibus iuxta monachorum duntaxat necessitatem invenitur expositum. Sz. Jeromos is tudomással bír Orsiesius bizonyos praecep- tumokat tartalmazó iratáról, melyet valami Silvanus nevű »homo dei« Pachomius és Theodorus irataival együtt fordítás végett adott át neki.3 Minden valószínűség szerint ezzel azo- nos a Migne-féle kiadás S. Orsiesii abbatis Tabennensis doctrina de institutione Monachorum c. szövege.4

2. Isaias Sceticus neve alatt 29 »Orationes« című, kisebb és nagyobb aszketikus iratkákat találni Migne-nél.5 A szerző

1 Schiwietz, Das morgenländische Mönchtum. Mainz, 1904. I. k. 165. köv. 1.

2 De Viris illustribus c. IX.

3 Praef. ad Regulam S. Pachomii n. 1. (Migne Patr. L. XXIII. coi. 62 sq.).

4 Patr. Or. T. LX. coi. 869—870. Az Orsiesiusra vonatkozó irodalmat 1. Bardenhewer Patrologie c. m. 245. 1.

א Patr. Gr. T. XL. col. 1106-1219.