Hittudományi Folyóirat 17. (1906)

Dr. Babura László: A hittudori jogok és kiváltságok

152 DR. BÁBURA LÁSZLÓ.

ajkán. Nem kell sokat toboroznia, csak int ennek és annak és ők követik őt, elhagyva házukat, családukat, mindenüket, így alakul meg Krisztus iskolája, tizenkét egyszerű, nagyobb- részt tanulatlan, de a Mesterhez őszinte szeretettel és tisz- telettel ragaszkodó apostolból. Majd kiválaszt más hetven- kettőt és küldi őket misszióba. Nem kérdez meg senkit, nem kér engedélyt senkitől: ő önmagában birja a tanítási és küldési jogot.

Az apostolokban e jog még inkább kidomborodik, midőn a mester mennybemenetele után az evangélium hir- detése miatt a főtanács elé állíttatnak, sőt tömlöcbe is vet- * tetnek. (Ap. csel. 4, 1.) Péter azonban bátran emeli fel szavát, »mert nem lehet, hogy amiket láttunk és hallottunk, ne beszéljünk.1 Fülükben cseng még a Mester szava : Elmen- vén, tanítsatok minden nemzeteket.2 Tudatában is vannak ez isteni küldetésüknek, mert sz. Pál azt írja, »hogy az evangélium, melyet hirdettem, nem emberi tanítmány, mert én sem embertől vettem vagy tanultam azt, hanem Jézus Krisztus kijelentése által.«3 S amint őket küldötte a Mester, úgy ők is küldenek másokat, sőt felhatalmazzák utódaikat, a püspököket, hasonlókig tenni.

De kellett is ily tekintélyről gondoskodni, mely felül- bírálja az emberi tanítmányokat, mert ily tekintély nélkül a tan hamar megromlott volna. Az elme Ítéletére ugyanis az akarat mindig jelentékeny befolyást gyakorol kivált oly dolgokban, melyek énünket közelről érdeklik. Tekintve pedig, hogy a vallás csupa ily közelről érdeklő kérdések összefoglalata, a krisztusi vallás és tan is megróniatott volna, mert ez a tan és vallás éppen nem kedvez az én vá- gyainak és kívánságainak.

Az apostolok gyakorolták is rögtön e felülbíráló jogú- kát, midőn támadtak olyanok, kik a mózesi törvény kötelező erejét vitatták. Sz. János pedig egész evangéliumát korának téves tanai ellen irányozta. Az egyházi zsinatok tartása is

1 Ap. csel. 4, 20.

2 Máté 28, 19.

3 Gal. 1, 11.