Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kováts Sándor: Próbafordítás Izaiásból
kenyebb változtatás, hogy tributum helyébe megfelelő genus fogalmat: elnyomás, teszünk, de ezzel nyer a contextus világosságban és plaga insanabili helyébe szüntelen verést teszünk, mint a zsidóban van. 7. Conquievit et siluit omnis terra, gavisa est et exui- tavit, 8. abietes quoque laetatae sunt super te, et cedri Libani ex quo domisti: non ascendet, qui succidat nos. Tárk.: Meg- nyugodott és megcsendesedett az egész föld, örül és vigad 8. a jegenyefák is örvendenek rajtad, és a Libanon cédrusai (mondván): Mióta te fekszel, nem jő föl: ki minket levág- jón. A zsidó eredetit így fordítja Neteier: Es ruhet, es rastet (tranquilla est) die ganze Erde, man bricht in Jubel aus (pronunciant jubilum). 8. Auch die Cypressen freuen sich über dich, die Cedern des Libanon : Seitdem du liegst, steigt keiner, der umhauet, wider uns heran. Loch-Eeischl (Vulgata): Es ruhet und schweiget die ganze Erde, sie freuet sich und jubelt. 8. Selbst die Tannen freuen sich auch des Libanons Zedern: »Seitdem du zu1, Buhe gegan- gen, kommt Niemand, der uns fällt.« Tehát a Vulgata eltér a zsidótól a következőkben: Conquiescit et siluit terra, a zsidóban két synonima áll: nyugszik és pihen, Gavisa est et exultavit: a zsidóban הנר וחצצ örömkiáltásba tör ki: prorumpit in jubilum. Abietes: a zsidóban cyprusfenyű, ט׳ודב Drach-Gesenius szótára szerint: cypressus, Schegg1 szerint a tűlevelűek közül: fehlt in Palästina die Weiss = (Edel) Tanne undKothtanne (Eichte), dagegen fiindet man die Cypresse in zwei Species und von der Kiefer (erdei fenyő) einige Arten. Mit Ausnahme der Ceder haben sich die biblische Benennungen, die man auf Nadelhölzer beziehen kann, nach ihrer specifischen Bedeu- tung im Sprachbewusztsein nicht erhalten. Der älteste Name ist gópher, gophrit. Ebből származik az európai népeknél a Cyprus szó (xu:tapta?oc;), később a gópher szó elavult és helyébe lépett עייודב mely e szerint cyprusfenyőt jelent, de semmi esetre sem jegenyefenyő, mert ez csak északibb régiókban VEGYESEK. 89 ■ Bibi. Archaeol. Bd. I. 243. k.
