Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Baranyay József: Buddha, a bölcselő - Krisztus, a megváltó

BUDDHA, A BÖLCSELŐ ----- KRISZTUS, A MEGVÁLTÓ. 6 9 cseli a lelket, mig az abstractiok hidegen hagyják azt. A zsidók Istenének hitével pedig összeforrott a Megváltó reménye is. Időközben az történik, hogy egy fejedelmi családból származó buddha szinte tüneményes pályát fut meg, aki korának pantheizmusából és pessimisticus hangulatából kiin- dúlva önmagának megnyugtatására megalkotta vallási rend- szerét. Meghalt! El nem feledték, hanem megemlegették még azután is sokáig, igen sokáig ... és minél távolabb voltak az élőtől, annál ideálisabb alakban látták ; végre már mint a várvavárt szabadító jelent meg az emlékezésben, amely a halál után néhány évtized és század múlva reávitte mind- azt, ami a jövő Megváltójáról, annak megtestesüléséről, születéséről........stb. a lelkekben részint az isteneszme ősi ör ökségeként, de még inkább a zsidók Istenének megi'sme- rése után élt. Ez még abban az esetben is megtörténhetett, ha a zsidók Jahvéját csak Buddha halála után ismerték meg, mert ezeknek jövő megváltó Istenében a már meghalt nagy Buddhát födözhette föl a mindenre kész kegyeletes megemlékezés. — Buddha halála után, de még Krisztus előtt India és Ázsiának nyugoti része (tehát Palaestina is) élénk érintkezésben állott. Nagy Sándor-ról ugyan nem bizo- nyos, hogy behatolt volna a buddhizmus ősi hazájába, de határain megjelent. Candragupta, aGrángesz völgyéből elűzött király nála talált menedéket, de később kegyvesztett lett. Candragupta Madaghaban alapított királyságot, amit elő- segített a Nagy Sándor halálával (323 K. e.) beállott zavaros idő. Seleucus Nicator. Sándornak egyik örököse nem keve- sebb mint tizenegy év múlva léphetett az Indiák örökébe, -de akkor is csak névleg. Névleges jogát az indiai udvarban székelő követ (Megasthenes volt az első) képviselte. Seleu- cus halála után (281 K. e.) még Eukratides és Menander iparkodtak megszerezni N. Sándor örökségét, akikkel meg- szűnt a görög fönnhatóság. — Az indus szentkönyvekben van egy dialogus: Miiinda-Pannho (Miiinda kérdései), ame- lyet Miiinda sző Magasena bölccsel a buddhizmus egyes

Next

/
Thumbnails
Contents