Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Baranyay József: Buddha, a bölcselő - Krisztus, a megváltó

70

DR. BARANYAY JÓZSI■:!-'.

pontjai fölött. Ez a Miiinda a görög Menander (v. ö. Strabo XI. 516). Tehát a politikai összeköttetéssel vallási érintkezés is párosult. A seleucidák görög befolyásával bizonyosan a judaizmus is ismert volt Indiában, a judaizmus monotheizmusa és jövő Messiása. A buddhista kegyeletes megemlékezés mes- terére mint Megváltóra gondolt vissza és a zsidók Messiá- sának különösebb kitűnőségeit (mint az incarnatio is) szive- sen vitte reá a hálával emlegetett nagy halottra, a türelem és szelidség mesterére.

Ami pedig az újszövetségi Krisztus (amint az új-szö- vetségi könyvek leirják) és a Buddha között lévő hasonló- ságot illeti, nem kevésbbé engedhető meg a kölcsönzés. — Bertalan apostol prédikálása Krisztusról, valamint az általa elterjesztett Máthéevangelium, amelyet ott az Indiák- ban száz év múltán Pantaenus, az alexandriai (kér.) iskola első mestere (f 202) fölfödözött, aligha maradt a buddhák előtt titok, és igen valószinű, hogy a hallottakat részint önzetlenül, megtévesztett fanatikus hitükben, részint önzés- bői, hogy Buddha ne lássék kisebbnek, mint Krisztus, a Gotámára vitték át és hiveiket is ezután így tanították. Ez nem lehetetlen! A buddha-legendák keletkezésének korát pontosan meghatározni a hierologianak még nem sikerült és nem is igen fog sikerülni.

Az is meglehet, hogy a buddhizmus incarnatioját nem is kell komolyan vennünk, hanem azt a népek mytholo- giájában gyakran tapasztalható apotheosisnak tekintenünk, amely az Indiák abstrahaló törekvéseinek megfelelően a Buddhában megcsodált türelmes szelidség istenítése a dur- vább testi generatio kizárásával.

Bármint legyen a dolog: Krisztus megtestesülése, szüle- tése történeti tény! — Buddha létezése, királyi származása nem kevésbbé az; de minden más, ami a benne történt meg- testesülésre és születésének csodás körülményeire vonatkozik nem egyéb, mint legenda: kegyeletes hazugság!