Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Huszár Elemér: Az Oltári szentség az egyházi jogban

634

DR. HUSZÁR ELEMÉR.

sokra, Liburniára és Dalmáciára s magára Tridentre) vonat- kozik, azt Németországra és Magyarországra szorították. A vita megkezdése előtt, aug. 27־én a pécsi püspök tartott beszédet, melyben kifejtette, hogy az agg császár csak az Isten dicsőségét akarja előmozdítani, mert jól tudja, hogy mi szolgálhat alattvalóinak lelki üdvére. Nem akar a császár mást, mint, amit az Egyház — melyért vérét ontani kész — megengedhet : az isteni törvény által nem szabályozott dolgokban meg szokta az Egyház a változott viszonyok közt törvényeit változtatni. A konstanci zsinat állította föl először e tilalmat, a következő zsinat azt részben vissza- vonta, II. Pius ismét visszaállította, III. Pál és III. Gyula megengedte ennek eltörlését, közben a görögöknek nemcsak a kehely használatát engedték meg, hanem több, a latin egyháztól eltérő szertartást is, Mózes példája szerint, ki sokat megengedett népének propter duritiam cordis. Csakis egy ellenérvet lehet felhozni : a Krisztus vére kiöntésének vészé- lyét ; de ezt a papok vigyázata elháríthatja, különben is Krisztus, ki minden vérét kiontotta az emberek üdvéért, nem fogja rossz néven venni, ha egy csöpp vére ki is ömlik akkor, amikor az által számtalan lélek üdvéről lesz gondoskodva, akik az ő vérével vannak megváltva. így érvelt a püspök népei kérelme mellett, akik betegek módjára az orvostól erővel követelték az italt, melyre vágytak. A vitában Madrucci bíbornok azt mondta, hogy ha a baseli zsinat megengedte a kehely használatát a csehek visszatérítésére, még inkább meg kell engednie a tridenti zsinatnak a katholikusok meg- tartására. Nem így Aelius jeruzsálemi pátriárka, aki szerint az okok most is fennforognak, amelyek a konstanci zsinat atyáit a decretum meghozatalára indították, a baseli zsinat és III. Pál engedményei semmi gyümölcsöt nem hoztak. György cseh király kérte az engedményt II. Piustól, aki az ország állapotát személyesen ismerte, mégis visszautasította a kérést. Barbarus aquilejai pátriárka szerint drezdai Péter- tői 1414-ből származik a tévtan, hogy a két szín alatt való áldozás szükséges az üdvösséghez, amit Huss János és prágai Jeromos is elfogadtak. Félő, hogy ha a népnek ezt meg