Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Kmoskó Mihály: Adalékok az eredeti bűn dogma-történetéhez zsidó és keresztény forrásokból
584 I)R. KMOSKÓ MIHÁLY. dít: Morti omnes subiacent. In causa est, peccatum generis humani, h. e. naturae, quam unusquisque participat, sive peccatum Adae et Evae. Nec mirandum est quod peccatum Adae et Evae horum posteris impressum sit obsignatum- que annulo regis. Nam quo die creatus est primus homo, perfecta erant omnia, eratque ipse (primus homo) structurae humanae perfectio et complexio, quia ab ipso propagandus (texendus) erat hic mundus; atque ita, quando peccavit ille (primus homo), mundus hic universus peccavit eiusque pec- catum nos portamus, quod secus est de peccato posterorum eius. — E hely, bármily szépen hangzik, szintén nem bizo- nyit semmit; eltekintve attól, hogy a fordítás nem épen hibát- lan, Beraehoth 2. fejezetében, föl. 17*׳ csak annyi olvasható belőle, hogy תוס םדא תומל, a többit Vincenti Isten tudja hol szedte; a szöveg vége keresztény kézből van betoldva és enyhén Ítélve, misztifikációnak látszik. Lehetne ugyan sok helyet felhozni a Talmud- és Midras- irodalomból, melyek félreismerhetetlenül bizonyítják, hogy a zsidóság tudatában volt az emberi természet bűnös vol- tának, ámde e helyek az eredeti bűn mellett nem tanús- kodnak,1 ép azért e tárgyat elhagyva, áttérek dolgozatom tulaj donképeni tárgyára, a talmud-zsidóság egy az eredeti bűn kérdésével összenőtt tanára, mely a keresztény világ- ban is igén sok vitát és félreértést okozott. Föntebb láttuk, hogy a szyr Baruch-könyv Adám bűnének tulajdonítja az emberi szív romlását és főleg gonosz ösztönök keletkezését, melyek folytán »az emberi nem méltósága megaláztatott«. Láttuk e tannak nyomait Ezdrás negyedik könyvében is, ahol azonban Adám már a bűnbeesés előtt magával hurcolja bukásának okát, a cor malignum-ot. Míg a kereszténység a Baruch-féle felfogás felé hajlik, addig a zsidóság kebelében Ezdrás felfogása győz, noha a zsidó tan sem mutat e téren következetes- séget és ép ama cor malignum körül oly tanokat találunk a régi zsidó irodalomban, amelyek a kereszténységben is V. V. ö. Weber művét Die Lehren des Talmud 211—242. 1.