Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Hölszky Károly: Monda és sugalmazás
2 HÖLSZKY KÁROLY. Mindamellett szeméttelepen is találtak már drága ékszert. A kritika apró részeire, csaknem tömecseire és pará- nyaira bontotta már a bibliát. Az ő baja, ha nem találta meg benne az Isten lelkét. Azonban másrészt éles tekin- tétével mily sokat fedezett fel benne, ami a hagyományos exegesis figyelmét teljesen elkerülte, azt katholikus tudósok is sokszor hálával kénytelenek elismerni. Azért helyes, ha a katholikus írástudó bebenéz a kritikai iskola anatómiai termébe; sok hasznavehető preparátumot találhat ott, olya- nokat is, melyeket a pozitív álláspont javára értékesíthet, bár sajátkép arra a célra készültek, hogy az iskola táblájára nagy betűkkel felírt egyenletet: kinyilatkoztatás = mythos megerősítsék. Ha azonban oly jeles katholikus tudósok, amilyenek a római biblikus bizottságban foglalnak helyet, egyike a pentateuchusban több szerző kezére ismer (Hum- melauer), másika a teremtéstörténetben megtisztított mythost lát (Lagrange), akkor nyilvánvaló, hogy a kritikai iskolától is lehet valamit tanulni a kinyilatkoztatás és sugalmazás tanának kockáztatása, vagy csak elhomályosítása nélkül is. Káld legenda a Szentírásban cím alatt avatott toll jeles értekezését olvastuk a Hittudományi Folyóirat lapjain (1902. II. f. 329. 1.) A cím szokatlan hangzása feltűnhetett az olvasónak. Legenda a Szentírásban ?... s még az is idegen — pogány? — Nos és miért ne? Vájjon,mind való történet, ami a bibliában történet alakjában van ' előadva ? — abban a könyvben, melyben a való történet előadása is csak annyiban bir értékkel, amennyiben valami vallási igazság keretét, drá- mai megelevenítését képezi, — melyben van népies, de nincs tudományosan szabatos természetismeret, mert ez nem tár- gya a kinyilatkoztatásnak és a szentkönyveknek; — s épen ezért miért ne hiányozhatnék belőle itt-ott a fejlettebb igényű, tudományos szabatosságéi történet is, s miért ne lehetne helyette népies történet, hiszen a pragmatikus történet sem igazi tárgya a szentkönyveknek és a kinyilatkoztatásnak. Es ha e hiány lehetséges..., — ugye a népies történetek sohasem mentek a legenda- és mondaszerűség elemeitől?
