Hittudományi Folyóirat 16. (1905)
Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból
volna. Hasonló tények után, amelyek naponta ismétlődnek, hogyan akarják az olasz liberálisok, hogy komolyan vétes- senek a katholikusok elleni heves panaszaik, hogy azok nem veszik alapúi a garancia-törvényt, amelyet a pápa nem fogadott el, és amelyen maguk a liberálisok is minden alkalommal rést ütnek. A dolgok ilyen rendjét csak kis nyugalommal és részrehajlatlansággal is szemlélve, el kell ismerni, hogy a pápa nem tesz helytelenül, ha továbbra is tiltakozik a neki teremtett helyzet miatt. A pápának a garancia-törvényben biztosított szabadság és függetlenség annyit ér, mint a neki biztosított szuverenitás. Ilyen álla- pót tehát abnormális és rossz. Az államokban épúgy, mint a családokban, a nem jól körülvonalozott viszonyok gyászos következményekkel járnak és anarchiára vezetnek. De kinek kötelessége helyreigazítani a hibás helyzetet ? xúnnak, aki azt kezdetben létrehozta, vagy pedig annak, aki azt magára erőszakolni látta? Olyan kérdések ezek, amelyekre könnyű megfelelni, csak kis méltányosság és jó érzék legyen meg.« C) A nemzetköz jogászok harmadik csoportját azon leg- újabb és legtekintélyesebb nemzetközi jogi írók (Comparez- Phillimore, Pradier-Fodéré, Bonfils-Fauchille, Hóltzendorff, Liszt, Heilborn) képviselik, akikről már fent (B. csoportnál) szólottám és elmondottam, hogy szembehelyezkedve az olasz kormányok álláspontjával, azt tanítják, hogy a pápák kivé- teles szuverénsége, aktiv és passzív legatio-joga, a kath. alattvalókkal biró európai államoknak a garancia-törvényhez való hallgatag hozzájárulásában, tehát nemzetközi jogot adó okfőben, gyökeredzik, anélkül, hogy ezen hatalmak a pápá- nak önmagától birt szellemi1 vagy világi (területi) szuveré- nitását elismernék. A garancia-törvény ezen írók véleménye szerint ugyan olasz belső közjogi törvény és azért az olasz törvényhozás által bármikor meg is szüntethető, de ezen esetben az olasz állam köteles más módon gondoskodni a pápának függetlenségéről, mert ezt a kath. alattvalókkal ' A szövegben előbb felsorolt írók közül kivételes állást fog- lalnak el mégis Bonfils-Fauchille, amennyiben ezen két író szerint a pápa »nemzetközi személy« és ennélfogva szellemi szuverén. A PAPA SZUVERÉNSÉGE JOGI SZEMPONTBÓL. 459