Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hanuy Ferenc: A pápa szuverénsége jogi szempontból

458

DR. HANUY FEREXC.

Ezen konferencián felszólalt Hauptmann németországi, centrumpárti képviselő, aki felpanaszolva azt, hogy a hágai békekonferenciára nem hivták meg a pápát, a többi közt így szólt: »Először is a pápa a nemzetközi közjog szerint szuverén és a viszálykodókkal mint magával egyenlő felek- kel tárgyalhat (ami nagyfontosságú körülmény), anélkül, hogy egyiktől is függne. Ha a pápának nincsen állama, vagy az csak igen kicsiny, úgy azzal szemben igen nagy méltósággal és erkölcsi tekintélylyel bir, amely tiszteletet és bizalmat kelt még a világ leghatalmasabbjaiban is.«1

Hauptmann fejtegetései a 18 nemzethez tartozó 300 jelenlevő konferencia-tagok nagy részénél rokonszenves fo- gadtatásra és kifejezett helyeslésre találtak, mig a Haupt- mann szavainak ellensúlyozására felszólaló Pierantoni, római tanár, az olasz »senato« tagjának ellenkező fejtegetéseit hidegen fogadták.

Pierantoni senator felszólalásában tagadásba vette, hogy az olasz állam a garancia-törvénynyel elismerte volna a pápának szuverenitását, hanem azt állította, hogy csakis szuveréni tiszteletjogokat adott neki (»les honneurs d’un souverain«). Pierantoni fejtegetéseit a konferencia hidegen, mindenféle helyeslés nélkül fogadta, míg az ismét felszólaló Hauptmann válaszát gyakori helyesléssel kisérte.1 2

A Tcristianiai békekongresszus tárgyalásait megörökítő »Memorial Diplomatique« ezen megjegyzéseket fűzi Pieran־ ton'i fejtegetéseihez:3

»Pierantoni tanár más bizonyítékot nem talált saját kormánya eljárásának védelmére, mint a puszta és egyszerű tagadását a pápa szuverén jellegének, éles ellenkezésbe jővén így ugyanazon garancia-törvénynyel, amelynek hite- lét őneki, mint az ország szenátorának, fentartania kellett

1 Pinchetti-Sanmarchi i. m. 43. 1.

2 I. m. 44—5. 1., ahol szerző közli a hágai békekonferencia további utó-hullámveréseit az olasz katholikusok 1900. évi római (1900. szept. 2.) és a német katholikusok 1899. évi (aug. 27—31.) neisse-i kongresszusain.

3 I. m. 47—8. 1.