Hittudományi Folyóirat 16. (1905)

Dr. Hám Antal: Malakiás próféta könyve

312

DR. HÁM ANTAL.

Az Úr igéje kifejezéssel jelzi a próféta, hogy az, mit itt mond, nem saját egyéni nézete, hanem fensőbb eredetű: Istentől származik.

Terhe, héb. אשמ Yulg. onus. Mit jelent a massza, meg- oszlanak a vélemények. A magyarázók legnagyobb része a násza, emel, hord, visz igéből származtatja s jelentését abban állapítja meg, hogy az szerencsétlenséget, büntetést hirdető jövendölés, fenyegetést, rosszalást tartalmazó beszéd. Ily jelen- tésben tartotta meg sz. Jeromos a prófétai jövendölések címeiben (Nah. 1, 1; Habak, 1, 1; Zak. 9, 1; 12, 1; Mai. 1, 1), ugyanígy használja Jonathán Targuma, Aquila fordí- tás a és sokan az újabb fordítók közül.

Mások (Bosenm., Jahn, Umbreit, Hitzig, Ewald, Quandt) a násza, beszélni, mondani igéből vezetik le s sententia, effatum, declaratio, kijelentés, kihirdetés, parancs értelmet adn ak neki. Bizonyságul hivatkoznak a Kir. IV. 9, 25; Krón. I. 15, 27.; Zak. 9, 1 és 12, 1-re, ahol a teher jelentés nem alkalmazható, mivel egyik hely sem fenyegető tartalmú, továbbá a Példab. 30. és 31. fejezetére, melyeknek címében a massza, mi csak beszéd értelemben vehető, szintén előjön.

Azonban már maga az a körülmény, hogy sz. Jeromos a jövendölésekben teherrel fordítja, arra mutat, hogy ez a szó a palesztínai zsidóknál hagyományos kifejezés volt a szerencsétlenséget, büntetést stb. hirdető jövendölések jelzé- sére, úgyhogy az stereotíp elnevezésnek látszik náluk. Ez pedig annál biztosabb, mert a massza a címekben mindig fenyegető tartalmú jövendölést jelez. Világos magyarázata ennek íz. 21, 1; ahol olvassuk: »A tenger pusztájának terhe«, melyre a 2. versben a próféte mintegy értelmezésül mondja: »Kemény látomás jelentetett nekem.« (L. még íz. 13, 1; 14, 28; 15, 1; 17, 1; 19, 1; 21, 13; 22, 1; 23. 1; 30, 6; Nah. 1, 1; Habak. 1, 1; Ezek. 12, 10.).1 Csak ebből magyarázható meg, hogy miért nem fordul elő a massza

1 Ezért helyesen mondja sz. Jeromos (Praef. in Habac.): »Massa autem nunquam praefertur in titulo, nisi quum grave et pionderis laborisque plenum est quod videtur.«